40.fejezet

Sziasztok! Itt is a fejezet ahogy ígértem. Jó olvasást hozzá, és várom a véleményetek. És Boldog Karácsonyt Kívánok Mindenkinek! Jó olvasást, pusszi nektek!

40.fejezet


/Kristen/




Kissé idegesen lépkedtem a kamerák elé. Sejtettem, hogy nem lesz egy könnyű menet, főleg így, hogy tudtam, hogy Rob mellett a barátaink is végig engem fognak nézni.

Mike arcáról persze letörölhetetlen volt a vigyor, és tudtam, hogy ez Robnak szól.

A kamerák elé lépve, amint elhangzott a felvétel, csak tettem a dolgom. Azt a jelentet vettük fel, amikor Mike karaktere és az enyém szerelmet vallanak egymásnak. Bár ezt nem igazán értettem, hogy miért ezt vettük fel később, mint az ágyjelentet. De végül is, jobb így, hogy azon már túl vagyunk.

Egyik pillanatról a másikra Mike karjaiba kerültem, és miután szerelmet vallott, csókolóznunk kellett. Ezzel alapjáraton nem is lett volna semmi baj.

Hiszen csak színlelt csók volt. Legalábbis a részemről.

Viszont ekkor történt meg, amire nem számítottam.

David lefújta a jelenetet, de Mike ekkor sem eresztett, helyette tovább csókolt. Hiába próbáltam leállítani, mintha eszét vesztette volna, vagy mintha süket lett volna.

A következő pillanatban, már csak annyit érzékeltem, hogy Mike-ot valaki leszedi rólam, és a következő pillanatban már a földön feküdt.

Rob volt az, aki leszedte rólam, sőt meg is ütötte. Riadtan bámultam életem értelmére, akit még sosem láttam ilyen idegesnek. Szikrákat szórtak a szemei amint Mike-ot figyelte, aki rögtön talpra pattanva akarta viszonozni az ütést Robnak, akit Kellan tartott vissza, Mike-ot pedig David.

Aki értetlenül szemlélte az előbb történteket. Hirtelen én szégyelltem magam mindkettejük helyett. De megértettem Robot is, és utáltam most Mike-ot, akibe nem tudom- mi a fene ütött.

Sejtettem, hogy csak Robot akarja ezzel feldühíteni, és sikerült is neki.

Kellan elengedte Robot, aki mellém lépve zárt a karjaiba.

- Jó lenne, ha a dolgod tennéd, és ajánlom, még egyszer meg ne lássalak Kristen közelében, és fordulj orvoshoz a hallásoddal, ha nem hallottad volna, túljátszottad a szereped - vágta oda Rob Mike-nak.

Szerencsére Mike erre nem válaszolt, csak önelégülten vigyorgott.

- Lesz még pár hasonló jelenetünk - szólt vissza mégis Mike, amint az öltözője felé indult.

- Hagyd őt - próbáltam megnyugtatni Robot.

- Persze, védd csak te is, vagy menj és csókolgasd tovább - mondta Rob, majd kiviharzott a helyiségből.

Davidtől és a többiektől elnézést kértem mindkettőjük viselkedéséért, majd a srácokhoz mentem, akik szintén döbbenten figyelték a jelenetet.

- Megyek, megnézem - szólt nekem Tom.

Tom és Kellanék Rob után mentek, míg engem Lizék kísértek az öltözőbe.

- Sajnálom, hogy ez lett. Tudtam, hogy rossz ötlet volt ez a film - mondtam, miközben a kanapéra rogytam, Ashleyék pedig mellém.

- Ne mondd ezt. Fantasztikusan játszol. És nem a te hibád. Mike provokálta ki, és csak azt kapta, amit megérdemelt. Érthető, hogy Rob nem bírta nézni, főleg Mike-ot ismerve - mondta Ashley.

- Akkor sem kellett volna. Már bánom ezt az egészet. Inkább éltem volna nyugodtan Robbal. Sosem veszekedtünk, de mióta forgatunk, egyre gyakrabban fordul elő. Utálom, amikor veszekszünk.

- Elhiszem, de értsd meg őt. Csak fél, hogy ismét megtörténik az, ami régen. Hogy elveszít téged.

- De már ezerszer megbeszéltük. Soha senkiért és semmiért, főleg nem egy Mike-ért nem hagynám el. Az életemnél is jobban szeretem.

- Ahogy én is téged, és belehalnék, ha elveszítenélek - szólalt meg az ajtóban álló Rob.

- Ne haragudj, de nem bírtam magammal - mondta, miközben közelebb jött hozzám, majd elém térdelt.

- Jó, de többet ne forduljon elő. Nem akarok bajt, és ne foglalkozz vele, gondolj arra, amit mondtam - kértem tőle.

- Rendben - felelte, majd magamhoz húztam és a karjaiba bújtam.

- Szeretlek - suttogtuk egymásnak, majd egy szerelmes csókkal pecsételtük meg vallomásunkat.

Mielőtt kiélvezhettük volna egymás közelségét, torokköszörülésre lettünk figyelmesek, ami az ajtóban leskelődő barátainktól jött.

- Akkor mehet a buli, szerelmesek? - kérdezte Tom, majd Rob felém pillantott a válasz reményében.

- Menjünk - mondtam.

Elköszöntünk mindenkitől, majd előtte Rob még beszélt Daviddel. Ha jól sejtem, a Mike-kal való jelentről, majd nevetve váltak el egymástól, így tudtam, hogy semmi baj nincs ebből.

Este a csajokkal partyruhába bújtunk, persze nem önszántamból, hanem erőszak hatására, amit a lányok alkalmaztak.

A szokásos klubba mentünk, ahol persze már a bejártnál voltak a fotósok.

Eddig nem sokszor volt szerencsém hozzájuk, de egyre többször legyeskednek körülöttünk, főleg mióta bejelentették, hogy Rob és én, mint a párja, is filmet forgatunk.

A nyilvánosság előtt egyelőre még nem volt olyan nagy téma a kapcsolatunk, de féltem, hogy ez másképp lesz, amint bemutatják a filmjeinket.

De addig még van egy kis idő, utána ráérünk ezzel foglalkozni, ha majd minden lépésünket fotósok követik.

A klubba érve azonban nem várt meglepetéssel találkoztunk.

Mike volt itt néhány emberrel a stábból, köztük Daviddel is. Akik persze bennünket meglátva rögtön magukhoz invitált. Se nekem, de főleg Robnak nem volt kedve csatlakozni, így elnézést kértünk, majd egy üres boxban ültünk le, miután kikértük az első köröket.

Tom és Kellan rögtön a nőket kezdték el bámulni, amiért Kellan egy alapos nyakonvágást kapott Ashleytől.

A fiúk nagyon jól érezték magukat az egyre több elfogyasztott alkohol után, persze Robot kivéve.

Egy lassú szám ment, amikor táncolni hívott, amikor is szinte már erotikus táncot lejtettük. Kezeivel szorosan ölelte magához a testem, miközben lágyan ringatóztunk a zenére, míg ő közben ajkaival a nyakam kényeztette. Tudtam, hogy nem a legjobb ötlet, hisz nyilvános helyen vagyunk, de képtelen voltam ellenállni neki.

Hirtelen ajkait az enyémre vetve szenvedélyes csókban részesített, amitől csak még jobban kívántam őt.

- Mielőtt itt helyben teperitek le egymást és mielőtt leég a klub, lekérem a hölgyet - jött oda Tom, akinek még hálás is voltam, hogy időben jött, még mielőtt tényleg az történt volna, amit mondott.

Szerelmem kelletlenül engedett a karjaiból Toméba, míg ő addig felkérte Lizt.

- Örülök, hogy semmi gáz, nem semmi volt az a pasi, már sokat hallottam róla.

- Én is, csak nem olyan régóta ismerem. De hiába mondom Robnak, hogy nem érdekel, tudom, hogy zavarja, ezért is mondtam a lányoknak, hogy mégsem kellett volna ez a film. Félek, hogy ez a kapcsolatunk rovására fog menni - mondtam.

- Emiatt ne aggódj. Elég sok mindenen mentetek már keresztül, és Rob is imád téged, nem lesz semmi baj.

- Remélem.

Később csatlakoztunk az asztalhoz, majd egy pillanatra kiszaladtam a mosdóba. Visszafelé jöttem, amikor szerencsétlenségemre Mike-ba botlottam.


Csak abba reménykedtem, hogy Robnak eszében sincs utánam jönni.

Rögtön le is hordtam Mike-ot a délutáni jelenetért, ami végül is az ő hibája, hiszen ha nem csókol tovább a kelleténél és elenged, akkor Rob nem üti meg.

- Ne haragudj, csak elvesztettem a fejem.

- Oké, de többé ne forduljon elő - kértem, majd gyorsan eljöttem tőle, mielőtt Rob meglát vele.

Mire visszaértem, igencsak megfogyatkozott az asztaltársaság. Ashley és Kellan táncoltak, és amint látom, Tom sem unatkozott egy csinos barna lány társaságában.

Ez után az érdekes nap után, Robbal csak arra vágytunk, hogy kettesben pihenhessünk egy kicsit, így elköszöntünk a többiektől, és szóltunk Tomnak, akit majd Kellanék hazahoznak.

A hazafelé út csendbe telt, miközben Rob egyik kezével a kormányt, másikkal pedig a kezem fogta.

Hazaérve egy közös zuhanyzás után együtt bújtunk ágyba, majd szerelmes cirógatások és csókok közepette nyomott el minket az álom egymás karjaiban.

Másnap reggel kissé későn ébredt, hozzáteszem egyedül. Az órára nézve meg is ijedtem, hiszen késében voltam a forgatásról. Amint kipattantam az ágyból, Rob lépett be a szobába.

- Miért nem ébresztettél?

- Beszéltem Daviddel, és kértem neked és magamnak is néhány nap szabadnapot a forgatás vége előtt, hogy amíg Tom itt van, vele lehessünk.

- Komolyan? És David nem volt mérges emiatt?

- Dehogy is, azon a pár napon nem múlik. És arra gondoltam lemehetnénk a partra, bérelhetnénk egy házat és pihenhetnénk egy kicsit, na meg persze bulizhatnánk is. A srácok már benne vannak - tette hozzá. - És lesz egy meglepetésem is.

- Akkor jól megszervezted. De mi lesz az? - érdeklődtem a meglepetés iránt.

- Holnap megtudod, szívem - csókolt meg.

- Kérlek, mond el…

- Nem lehet, de biztosíthatlak róla, te is nagyon fogsz örülni neki.

Most aztán azon törhetem a fejem, vajon megint mit talált ki. De tudom, ha egyszer valamit a fejébe vesz, akkor nem lehet megállítani, így biztos voltam benne, hogy idő előtt semmit sem fog elárulni.

Tom elég későn bújt elő a szobájából, persze, hiszen gondolom neki hosszú volt az éjszaka, de a tengerparti kiruccanás hírére azonnal felkapta a fejét.

- Király ötlet, tesó, mekkora bulikat csapunk - örvendezett.

- Tényleg, mesélted már, veled mi volt a forgatáson? - fordult Rob felé.

Persze témánál vagyunk. Mindig is ideges lettem, ha ez, vagy Emilie kerültek szóba, aki sosem tagadta, hogy Robra fáj a fog. Most azonban a hallottak kissé megnyugtattak. Persze, csak amíg Tom itt van.

- Hát, úgy tűnik, Emilie-nek új kiszemeltje akadt - kacsintott Rob Tomra, és én még mindig nem értettem, mire gondol pontosan, míg el nem mondta, mi történt.

A forgatásokra Tom és Kellanék is Robbal mentek. És ha minden igaz, akkor Emilie-nek igencsak felkeltette az érdeklődését Tom.

Mi tagadás, erre sosem gondoltam volna, és komolyan bánni fogom, ha hazamegy, mert akkor talán ismét Rob kell majd neki. De úgy tűnik, tőle egyelőre mégsem kell tartanom.

- Esetleg nincs kedved ide költözni? - kérdeztem tőle.

- Majd átgondolom, de nagyon tetszik itt, szóval ki tudja - kacsintott rám.

A napot ma is együtt töltöttük, míg Tom Kellannal ment el valamerre. Délután a lányok cipeltek el egy kis vásárlásra. Amikor is furcsa dolog történt velem. Többet felismertek az utcán, mint a nagy Robert Pattinson párját.

Most még nem olyan zavaró, de remélem sosem lesz olyan, mint korábban Robnak, mikor mindenhová sikítozó rajongók követték. Bár ki tudja, mi lesz a filmek bemutatása után.

Mire hazaértünk, egy csomó dologgal találtunk szembe magunkat a konyhában, ami többnyire alkohol volt. Amiket persze Tom és Kellan szereztek be a tengerparti napokra, amire holnap indulunk.

Még nem is sejtettem, micsoda meglepetést tartogatnak ezek a napok, és hogy mi is lesz Rob meglepetése…




Tessék komizni :)

39.fejezet

Sziasztok! Itt is a következő fejezet, sok hozzáfűznivalóm nincs, jó olvasást, és várom a véleményeket. Pusszantás.

39.fejezet



/Kristen/



Miután a fiúk elmentek Tomért, Ashleynek igencsak fantasztikus ötlete támadt.

Ma egy kis itthoni bulit akartunk, ami végül egy kis medencés party lesz.

Ashley és Liz is már készülhettek, sőt Ashley ezt már előre kitervelte, hiszen nem véletlenül volt mindkettőjüknél fürdőruha. Csakhogy erről a fiúk nem tudtak.

Sejtettük, hogyha ők együtt elindulnak valahova, akkor nem jönnek meg egyhamar. Pláne, ha Tom és Kellan is benne vannak a buliban.

Így volt időnk összeütni valami vacsoraféleséget és átöltözni.

A kellemes időnek hála, egy-egy napozószékre feküdtünk ki, immár fürdőruhában. Igaz, a nap már nem sütött este lévén, de az idő még ilyenkor is nagyon kellemes.

A lányokkal elbeszélgettük az időt, így csak a ház előtt leparkoló kocsi hangjára lettünk figyelmesek, majd megjelentek a fiúk a nappalin keresztül a kertben.

A kis meglepetésünkkel igencsak elértük a várt hatást. Tátott szájjal figyeltek bennünket, miközben közelebb jöttek, immár Tommal.

- Jó estét a szép hölgyeknek! - köszönt Tom.

Felpattantam és odalépve hozzá megöleltem.

- Örülünk, hogy itt vagy - mosolyogtam rá.

- Remélem is, szép kis napoknak nézünk elébe - kacsintott rám.

- És minek köszönhetjük a csodás öltözékeket? - pillantott végig rajtunk Kellan.

- Gondoltuk, lehetne egy kis medencés buli - lépett Ashley Kellan mellé, aki nem habozott magához vonni és megcsókolni kedvesét.

Tomék időközben lepakolták a cuccait, majd csatlakoztak hozzánk.

Szerelmem végig perzselő tekintetével vizslatott. A múltkori hasonló esetből kiindulva sejtettem, hogy ez a fürdőruhás dolog ismét elég hamar kicsapja a biztosítékot nála.

Elég nehezen tudta türtőztetni magát, ha valami hasonló, semmit nem takaró öltözékben látott, ami rám nézve hízelgően hatott.

A srácok kezükbe fogtak némi alkoholt, majd leültek mellénk.

- Mit szólnátok egy kis fürdéshez? - kérdezte Ashley, miközben kézen fogta Kellant, és a medence felé indultak.

Kellannak sem kellett több. Miután ők is magukra vettek egy-egy fürdőzéshez való ruhadarabot, karjaiba vette Ashleyt akivel együtt ugrottak a medencébe.

Tom, Liz és Peter is követték a példájukat, majd mint a kisgyerekek kezdtek el játszani, még Liz és Peter is, akik egy kicsit idősebbek voltak.

- Nagyon arra hajtasz, édes, hogy őrületbe kergess - ült mellém, és zárt a karjaiba Rob.

- Fogalmam sincs, miről beszélsz - adtam az ártatlan, miközben egy csókért hajoltam felé.

Miközben teljes nyugalommal ízlelgettük egymás ajkait, csak arra lettem figyelmes, hogy életem szerelme a karjaiba vesz, és Kellanék példáját követve mi is a medencében kötöttünk ki.

Végignézve magunkon, olyanok voltunk a vízben, mint a gyerekek. De nem is baj, jó így kikapcsolódni, és a barátainkkal lenni.

Kicsit távolabb úsztam Robtól, aki pillanatok alatt utolért, és a karjaiba zárt, majd ajkait az enyémre tapasztotta.

Kezei a víz alatt indultak felfedezőútra a testemen, amitől a kellemes vízben úszkálva is a borzongás futott végig rajtam.

Ujjai a bikini alsóm szegélyénél kőröztek, mikor megszólalt a fejemben a vészcsengő, hogy ezt talán mégsem itt kellene.

- Mit művelsz?

- A te hibád, kívánlak - suttogta a fülembe, miközben ajkai a nyakamra vándorolva ingereltek.

- Hé, fiatalok, felforr a medence vize, legalább egy kicsit bírjátok ki, még itt vagyunk - pillantott ránk kaján vigyorával Kellan.

Szerelmemből egy csalódott sóhaj tört fel, amiért ezt abba kellett hagynunk. Én azonban biztosítani akartam, hogy ennek itt nincs vége.

Eddig karjait ölelő kezem a víz alá merült, és végigsimítottam már vágyódó testrészén, és a fülébe suttogtam.

- Én is kívánlak. Csak egy kicsit bírd ki, és a tiéd vagyok - mondtam, majd nyelvemmel végigsimítottam a nyakán, újabb csak számomra hallható sóhajt kicsalva belőle.

- Te tényleg egy boszorkány vagy - mosolygott rám, mikor elúsztam mellőle, és kimásztam a vízből.

Nyilván neki több időre volt szüksége, hogy csillapítsa a vágyait, mielőtt kilép a medencéből.

Ő jött ki utoljára, amit persze Kellan és Tom nem hagytak poénok nélkül.

Egy-egy törölközőbe csavartunk magunkat, majd rávetettük magunkat a vacsorára.

- Mi lenne, ha holnap házon kívül buliznánk? - kérdezte Kellan.

- Király ötlet, tesó. Gondolom, itt is van törzshely - kérdezte Tom.

- Naná, hogy van. Srácok?

- Felőlem oké, úgysem forgatunk olyan sokáig - pillantott rám kérdően Rob.

- Miért is ne? - mondtam.

- Akkor ezt megbeszéltük.

Miközben beszélgettünk még egy kicsit, elég sokszor akadt össze a tekintetem egy vággyal teli szempárral. Robéval.

- Azt hiszem, én, ha lehet, visszavonulok, kicsit elfáradtam - kacsintott Tom Kellanra, aki rögtön vette az adást.

- Igen, szerintem mi is megyünk, gondolom Robék is fáradtak - mondta Kellan vigyorogva.

- Igen, biztos azok - vigyorgott Tom is, és persze tudtunk, mire megy ki ez az egész. Hogy kettesben hagyjanak bennünket.

- Akkor holnap találkozunk - köszöntünk el egymástól.

Robék előtte megbeszélték, hogy elkísérik őt Tommal a forgatásra, és mivel ő valamivel hamarabb végez, utána átjönnek hozzám.

Ismét nem rajongtam az ötletért, hogy Rob lásson dolgozni. Igaz, a kényes jelenten már túl vagyunk, de holnapra lesz még egy két romantikusabb jelentem Mike-kal.

- Megmutatom a szobád - fordultam Tom felé, miután Kellanék elmentek.

Annyiból jó volt, hogy a vendégszobák kissé távolabb voltak a miénktől, így talán semmi olyasmit nem hallhat majd, amit nem kellene.

- Köszi, srácok, akkor holnap. Nektek pedig szép estét - kacsintott ránk, majd elvonult a szobájába.

Még szinte magára sem csukta az ajtót, Rob máris maga felé fordított és a karjaiba kapott.

- Látom, nem bírod türtőztetni magad - mosolyogtam a türelmetlenségén.

Meglepetésemre nem a szobánk, hanem ismét a medence felé indult velem.

- Jobb lenne a szobába menni, ha Tom véletlen…

- Ne aggódj, Tom nem fog zavarni - mosolygott rám, majd velem a karjaiban sétált a medencébe.

Testünket körül ölelte a kellemes víz, miközben pillanatok alatt szabadultunk meg a felesleges ruhadarabjainktól.

Ajkaink szenvedélyes táncot jártak, miközben szerelmem ujjai egyre lejjebb kalandoztak a testemen.

Először melleimen éreztem érintéseit, majd fenekembe markolva vont még közelebb magához. Éreztem ágyékomnak nyomódó férfiasságát, így nem haboztam közénk nyúlni, és simogatni, ezzel egyre hangosabb sóhajokat kicsalva belőle.

Ujjai a fenekemről a lábaim közé tévedtek, ahol ő is viszonozta a simogatásaimat, amivel egyre jobban az őrület határára sodort.

Közben csókjainkkal próbáltuk elfojtani kéjes hangjainkat, kisebb-nagyobb sikerrel.

Egyre jobban űztük egymást a mindent elsöprő orgazmusig, ami szinte egyszerre hurrikánként csapott le ránk, és amit forróbbnál forróbb csókokkal köszöntöttünk.

Kissé lenyugodva az imént átéltektől, ismét megragadtam szerelmem tettre kész vágyát, majd habozás nélkül magamba vezettem.

Szinte egyszerre nyögtünk fel testünk egyesülésének kéjes pillanatában.

Először lágyan ringatózva mozogtunk a víz lágy hullámaival, miközben vággyal és szenvedéllyel teli csókjaink inkább szerelmesebbe csaptak át.

A kissé lassúnak talált tempón gyorsítottunk, miközben Rob ujjai a testemen kalandoztak, míg én a víz által szabadon hagyott nyakát harapdáltam, édesebbnél édesebb hangokat kicsalva belőle.

Néhány őrjítő lökéssel az egekbe repített mindkettőnket, majd szorosan magához ölelt, és így eggyé válva, egy szál semmiben vitt ki a medencéből a szobánkig, ahol tovább szerettünk egymást egész éjjel.



/Rob/



Szerelmemmel a karjaiban ébredtem ismét, egy csodás éjszaka után. Csak reméltem, hogy Tom volt annyira tapintatos, hogy nem nagyon kukkolt a medence felé. Abban nem voltam biztos, hogy nem hallott semmit, csak reméltem.

Óvatosan másztam ki az ágyból, hogy fel ne ébresszem Kristent, és hogy reggelit készítsek.

Persze, Tom is pont ma reggelt kelt ilyen korán, pedig általában igen későn kel. Az arcáról pedig nem hiányozhatott a már Kellantől is megszokott kaján vigyor.

- Helló haver. Gondolom, egy kis energiapótlásra van szükségetek.

Ezt inkább elengedtem a fülem mellett, de persze volt még néhány ilyen beszólása.

Miközben őt hallgattam, reggelit készítettem Kristennek. Tálcára pakoltam, majd Tomot a poénjai helyett inkább öltözni küldtem, hogy később indulni tudjunk, ha el akar kísérni a forgatásokra.

Szerelmem rögtön ébredezni kezdett a friss kávé illatára, majd letettem a szekrényre mellé egy tálcát, hogy egy csókkal ébreszthessem.

Ő azonban másképp gondolta, szó szerint magára rántott, és úgy csókolt meg.

- Jó reggelt - köszöntem neki.

- Neked is.

Amint megpillantotta a reggelit, mosoly ült ki az arcára. Szorosan hozzám bújt, magához vette a tálcát és közösen fogyasztottuk el a reggelit, ami után kissé nehezen másztunk ki az ágyból.

Egy igencsak kellemes reggeli zuhanyzás után mindketten felöltöztünk, és csatlakoztunk a nappaliban ránk várakozó Tomhoz. Aki már nem volt egyedül.

A lányok, Ashley és Liz érkeztek meg igencsak korán.

- Gondoltuk, ha nem baj, akkor mi téged kísérünk el - pillantottak Kristen felé a lányok.

- Dehogy baj, örülök nektek.

- Hát még én, legalább Mike remélhetőleg nem mászik rád - morogtam magamban, de persze ők is hallották.

- Ezt már megbeszéltük - bújt oda hozzám Kristen.

- Tudom, ne haragudj. Szeretlek.

- Én is téged - válaszolta.

Nehezen, de elengedtem őt a lányokkal, én pedig Kellanal és Tommal indultam a forgatásokra.

Amint megérkeztünk, mint általában már a nyakamon csüngött Emilie. Azonban váratlan dolog is történt…




/Kristen/



A lányokkal amint a forgatásra értünk, rögtön odajött hozzám Mike.

Már egyszer elmentem vele, de ismét bepróbálkozott egy vacsorameghívással, amit az ő nagy bánatára ismét visszautasítottam.

A lányok nagyon várták, hogy dolgozni lássanak, de talán egy kissé feszélyezve éreztem magam amiatt, hogy ők is látnak, bár szerintük semmi okom rá.

Délelőtt csak kisebb jelenteket vettünk fel, pedig reméltem, hogy felvesszük a még Mike-kal közös jeleneteket, mielőtt Robék értünk jönnek.

Tudom, hogy hiába is próbálná tagadni, még mindig zavarná a dolog. Azonban nem volt szerencsém.

Ebédszünet után, amint visszaértünk a forgatásokra, David engem és Mike-ot hívott, hogy mi következünk felvenni a jelentünket, amiben Mike, vagyis a karaktere, ismét szerelmet vall nekem, és szerelmes csókokat váltunk.

Be kell valljam, nem túlságosan dobott fel a gondolat, hogy vele kell csókolózzak, hacsak a kamerák előtt is.

A kedvemen pedig az is rontott, hogy Rob és a fiúk szinte pont ekkor toppantak be.

A legjobbkor - gondoltam magamban, és pont a lányokra pillantottam.

- Hát tudják, hogy kell időzíteni, de nyugi, remélem, vissza bírja fogni magát - pillantott Ashley Robra.

Akinek rögtön lehervadt az arcáról a mosoly, amint meglátta Mike-ot, és amint megtudta milyen jelentet veszünk fel.

Azonban igyekeztem elterelni a figyelmét, amíg volt pár percünk a kezdésig. Ezt egy igencsak szenvedélyes csókkal próbáltam, vagyis inkább eléretem.

Magunkon éreztem szinte mindenki, köztük Mike figyelő tekintetét is. Nem is tévedtem, szinte mintha irigykedve pillantott volna ránk.

- Alig várjuk, hogy láthassunk, csajszi - vigyorgott rám Tom. - Te meg nyugi, tesó, a csaj imád téged - kacsintott Robra.

- Akkor is idegesít - morogta neki vissza Rob, amin én már csak mosolyogtam.

David felvételre hívott bennünket, így egy utolsó csókot lopva szerelmemtől a kamerák elé léptem, ekkor még nem is sejtve- miket tartogat a következő néhány perc számunkra, és hogy mik történtek Robékkal az ő filmje forgatásán…





Tessék komizni :)

38.fejezet

Sziasztok! Itt is a mai friss. Kivételesen ez a fejezet Rob szemszög lett, remélem ennek is örültök és tetszeni fog. Mivel mostanság sajnos a munkám miatt elég kevés friss volt amit a héten igyekszek kissé behozni mert szabin vagyok. Szóval a héten lesz még két friss. Pénteken és vasárnap, mert szombaton pesten leszek a csajokkal (L). Köszönöm Szilemnek a hipergyors javítást (L). Nektek pedig jó olvasást, és köszönöm szépen a komikat az előző fejezethez. Persze ide is várom a véleményeket. Pusszantás.

38.fejezet



/Rob/



A szerelmemmel töltött fantasztikus éjszaka után egy kevésbé szép reggelre ébredtünk. Vagyis én ébredtem arra.

Ugyanis neki ma lesz forgatása. Nem is akármilyen jeleneteket vesznek fel.

Ő tegnap inkább nem nézte végig, amint nekem a kamerák előtt kellett szeretkeznem Emilie-vel. Azt nem tudom, én képes leszek-e végignézni, ahogy ő ma ugyanazt teszi Mike-kal.

Azt sejtem, hogy Mike minden alkalmat meg fog ragadni, hogy feldühítsen, és nem tudom, képes leszek-e megállni, hogy ne menjek neki.

Hogyha csak színjáték is, de végignézzem, amint Kristen csókolja, öleli és szeretkezik vele. Ő még sosem csinált ilyet, ez az első filmszerepe, és pont egy ilyen alakkal került össze, mint Mike.

Nem tudom miért, hiszen mikor mindketten belevágtunk ezekbe a filmekbe, megbeszéltük Kristennel, hogy nem fog a kapcsolatunk rovására menni. De valamiért mégis úgy érzem, ez a két film lesz a vesztünk.

És hiába nem akarok gondolni sem erre, ezek a rossz megérzések nem hagynak nyugodni. Őt nem akarom ezzel idegesíteni, elég, ha én aggódok emiatt.

Benne megbízom, hisz az életemnél is jobban szeretem őt, de a partnereinkben, sem Emilie-ben sem Mike-ban egyáltalán nem bízom.

Ha csak egy kis időre is, félretettem a borús gondolataimat, majd édes csókkal ébresztettem szívem hölgyét.

- Jó reggelt - nézett rám csillogó szemekkel. - Ha nem baj, akkor Liz és Ashley is eljönnének ma megnézni - szólalt meg amint elszakadtunk egymástól.

- Persze, hogy nem - válaszoltam.

Volt egy olyan érzésem, hogy nem csak emiatt jönnének a lányok. Hanem inkább rám vigyázni, nehogy Mike-nak essek, ha az a bizonyos jelent lesz.

De nem volt ellenemre, sőt, jobb is, így talán nem veszítem el a fejem.

Nagy nehezen kikászálódtunk az ágyból, majd egy közös zuhanyzás és reggeli után úton is voltunk a stúdióba, ahol a lányok már vártak ránk.

Kris épphogy köszönt Lizéknek, David már el is rabolta őt.

- Nyugi, nem lesz semmi baj - próbált nyugtatni Ashley, nem sok sikerrel.

A félelmeim ismét a felszínre törtek, amint megláttam Mike önelégült képét, és utána csatlakozni a jelenthez a szinte meztelen, csak egy kis semmit nem takaró köntösben szerelmem.

Hatalmasat nyeltem a látványtól, amint szemeimmel végigpásztáztam csodás testét.

- Szeretlek, és csak erre gondolj, ez csak egy szerep - lépett oda mellém egy Kristen, majd egy igencsak forró csókkal lepett meg.

Tudtam, hogy igaza van, és megpróbáltam csak az előbbi szavaira gondolni, majd eleresztettem.

Mike arcáról pedig még mindig letörölhetetlen volt a vigyor, de ezen szívesen változtattam volna.

Amint elkezdődött a felvétel, értettem meg, mit érezhetett Kristen tegnap.

Elemi erővel csapott le rám a mérhetetlen féltékenység, amint Mike-kal csókolózásba kezdtek. És ez még csak a kezdet volt.

Szép lassan lekerültek a ruhák róluk, majd az ágyban kötöttek ki, ahol elég hevesen estek egymásnak. Legalábbis a szerepük szerint, de mintha Mike ezt túlságosan is jól játszotta volna.

Ökölbe szorított kezekkel néztem végig, ahogy Kristen simogatja és csókolgatja, és szerintem nem csak nekem tűnt fel, hogy elég szépen beindult az én szerelmemre. Sejtettem, hogy nem lesz egy nagy élmény ezt látni, de ez aztán túltett mindenen.

Újra előbújtak belőlem a régi érzések, a félelmek, mikor azt, akit régen szerettem, vagy azt hittem, hogy szeretem, Mike miatt vesztettem el.

Abba belehalnék, ha Kristent is elveszíteném.

Egy dolognak örültem csak most. Hogy elég jó, sőt tökéletes lett a jelent, így csak egyszer kellett felvenni.

Mike-nak viszont nem volt akkora szerencséje, ugyanis túl soká szorongatta Kristent a karjaiban, így nem sok kellett, hogy én magam tépjem le a karjait, amivel szerelmem szorongatta magához.

Amint vége lett a jelentnek, Kristen rögtön magára kapta a köntösét, és hozzám igyekezett.

- Sajnálom…

- Semmi baj, tényleg nem volt könnyű, de végre vége van - suttogtam neki, miközben magamhoz öleltem.

Imádom őt, mindennél jobban szeretem, de egy dolog volt, amire most képtelen voltam.

Hogy megcsókoljam őt. Még a gondolatától is dühbe gurultam, mikor felidéztem, hogy pár pillanattal ezelőtt még Mike csókolgatta.

Szerelmem is érezhette tétovázásom, mert kibújt a karjaimból, majd az öltözője felé iramodott.

- Azt hiszem, most megbántottam.

- Valamilyen szinten megértelek, hisz az előbb még egy másik pasit csókolt, nem is akárkit, pont Mike-ot, de nem az ő hibája, és ez csak egy szerep. Vele nem fog ugyanaz megtörténni, mint régen - mondta Ashley.

- Menj utána - parancsolt rám szinte Liz, de nem is tétlenkedtem sokáig, utána indultam.

Megszaporázva a lépteimet siettem Kristen öltözője felé, ahonnan megdöbbenésemre Mike lépett ki fülig éri vigyorral a képén.

- Tied a pálya haver - vágta a képembe, és nálam ekkor szakadt el a cérna.

Kristen előtt teszi a szépet, de amint ő nem látja, ugyanaz az érzéketlen idióta lesz, aki mindig is volt.

A karjánál fogva a falhoz vágtam őt, és egyből nem volt olyan széles a vigyora.

- Jobb, ha messziről elkerülőd őt - sziszegtem a képébe.

- Majd ő eldönti, mit akar. Ki tudja, talán hamarosan őt is elveszem tőled.

- Azt csak szeretnéd. Keress egy magadhoz illő nőcskét, akikhez szoktál, és őt felejtsd el, ha nem akarod megjárni - vágtam hozzá, majd elengedve ellöktem az utamból.

Dühösen léptem be Kristenhez, aki szomorú szemekkel pillantott rám a kanapén ülve.

- Sajnálom. Tudom, hogy hülyén viselkedtem, de megőrjít, amikor hozzád ér ez a mocsok - borultam le elé a földre.

- Ő csak barátkozni akar. És ez csak egy szerep. Tudod, hogy csak téged szeretlek - mondta.

Persze, ő el is hitte, amiket az a szerencsétlen összehordott neki.

- Nem megbántani akarlak, de ő tőled is ugyanazt akarja, mint minden nőtől, vagy azoktól, akik fontosak nekem. Lefektetni és elvenni tőlem.

- Tudom, hogy mit tett, de már nem hiszem, hogy olyan lenne.

- Akkor te nem az igazi oldalát ismered.

- Csak barátok vagyunk, ha az lenne a szándéka, amit te mondasz, engem akkor sem érdekel. Az egyetlen, aki fontos nekem, az Te vagy.

- Ne haragudj - kértem ismét, majd előtte ülve a fejem az ölébe hajtottam.

- Nem haragszom, de ígérd meg, hogy többet nem fogunk ezek miatt veszekedni és hasonlók.

- Megígérem, szeretlek.

- Én is téged - viszonozta vallomásom Kristen.

Felhúzott magához a kanapéra, majd szemből az ölembe helyezkedett.

Nem haboztam levenni a köntöst róla, hogy én élvezhessem ki az öleléseit, a csókjait és a simogatásait.

Pillanatok alatt szabadítottam meg a testét takaró apró fehérneműtől, majd én is ledobáltam magamról a felesleges ruhadarabokat, majd testünk végre meztelen valójában simulhatott egymáshoz.

Forró csókokat váltottunk, miközben kezeinkkel egymás testét barangoltuk be.

Elszakadva szerelmem finom ajkaitól nyakára hintettem csókjaimat, miközben ujjaim abbahagyták derekának cirógatását, hogy nőiességének tüzes barlangjában temetkezhessenek.

Csókjainkkal próbáltam elnyomni Kristen édes hangjait, amit ujjam által okozott örömei csaltak ki belőle, miközben pihekönnyű érintéseit magamon éreztem.

Kettőnk közé fúrta kezeit és a kezébe vett. Egy halk morgás szakadt fel a torkomból, amint elkezdett mozogni rajtam, és arcomat a nyakába fúrva próbáltam én is elnyomni a belőlem kikívánkozó hangokat.

Az én ujjaimnak és az ő kezének hála, szinte egyszerre léptük át a mennyország kapuját.

Édes csókban forrtunk össze, majd szerelmem kissé megemelkedett, és magába vezette merev férfiasságom.

Egyszerre nyögtünk fel az édes, ám kéjes érzéstől, amit testünk újra egyesülése okozott.

Először őrjítően lassan mozgott rajtam, majd feneke alá nyúlva segítettem a gyorsabb mozgásban, ami neki sem volt ellenére.

Ajkaimmal eközben melleit kényeztettem, egyre több édes sikolyt és sóhajt kicsalva belőle, és amit reméltem, hogy csak én hallok.

Néhány utolsó, de őrjítő lökéssel ismét egyazon időben léptünk a testi gyönyörök édes világába, amit egy mindennél édesebb és szerelmesebb csókkal üdvözöltünk.

Apró csókokat váltva próbáltuk lenyugtatni felhevült testünk.

Szinte fáztam, amint Kristen lemászott rólam.

Nemcsak ezeknek a perceknek köszönhetően, de tudtam, és biztos voltam benne, vagy inkább remélem, hogy ez sosem fog megváltozni, és hogy az a csodás nő mindig is csak az enyém lesz.

Megbűvölve figyeltem, amint magára veszi a következő jelentéhez szükséges ruhákat, majd én is felöltöztem.

- Nagyon szeretlek, belehalnék, ha elveszítenélek - vontam magamhoz mielőtt kiléptünk volna.

- Soha nem fogsz elveszíteni, és én is nagyon szeretlek téged - nézett a szemembe csillogó szemekkel, majd megcsókolt.

Minden egymás iránt érzett érzésünket belesűrítettük ebbe a csókba, majd ha kelletlenül is, de kiengedtem a karjaiból, és kézen fogva mentünk vissza a következő felvételre.

A lányok mosolyogva szemlélték, hogy minden rendben van köztünk. Mike már kevésbé.

Gondolom, abban reménykedett, hogy sikerül összeugrasztania bennünket, de igencsak nagy csalódást kellett okoznunk neki, mert ez nem sikerült neki. És remélhetőleg soha nem is fog.

Egy utolsó csók, és szerelmem ismét a helyére lépett.

Annyi jó dolog volt már csak benne, hogy a továbbiakban egyelőre nem nagyon volt jelente Mike-kal. Ő bizonyára sajnálta is ezt.

- Örülök, hogy minden rendben van, egy ilyen miatt nem éri meg veszekednetek.

- Most már én is tudom, és én is örülök, hogy mindent megbeszéltünk.

Egy igencsak kiborító nap után a forgatás végén elköszöntünk mindenkitől, Lizéktől is, majd hazafelé indultunk.

Az elkövetkezendő néhány nap, ami a forgatásokat illeti, zökkenőmentesen telt.

Krist néha a lányok kísérték el helyettem, mert sokszor egyszerre forgattunk, velem pedig Kellanék jöttek el.

A forgatásokkal nagyon jól haladtunk, de volt valami, ami miatt nem vártam a végét.

A promóciós utak.

Igaz, én és Kris is csak itt, Amerikában tervezett promózáson veszünk részt, de erre egyelőre még gondolni sem akartam.

Mivel nagy bánatunkra szinte egyazon időben lesz a bemutatója a kettőnek, még arról sem lehetett szó, hogy elkísérjük egymást.

De a lányok erre is találtak megoldást. Mivel sem Ash, sem Liz nem forgatnak, ők elkísérik majd Krist, mivel még ez nagyon új lesz neki.

Bele sem merek gondolni, mi lesz, ha ő is híres lesz. Ahogy engem minden nő, úgy akarja majd őt is minden férfi. Ennek még a gondolata is az őrületbe kergetett.

Már a média is megszokta, hogy együtt vagyunk, ez már nem olyan nagy újdonság nekik az elejéhez képest, amikor kiderült, hogy van valakim.

Majd akkor lesz ez ismét nagy durranás, ha bemutatják Kristen filmjét is.

De a lényeg, hogy itt vagyunk egymásnak, és együtt minden sikerülni fog.

Hála az égnek az utóbbi napok mondhatni Mike és Emilie mentesek voltak.

Na igen, bár egyszer Kristen azzal a hírrel jött haza, hogy Mike ismét vacsorázni hívta, amire ő persze nemet mondott.

Igaz, semmit sem tilthatok meg neki, hisz azzal találkozik, akivel akar, de megnyugtatott, mikor mondta, hogy esze ágában sincs vele menni.

A promózások miatt ez viszont úgyis elkerülhetetlen lesz. Még egyelőre bele sem merek gondolni, hogy Mike-kal ketten együtt utaznak el.

Csak az nyugtat meg, hogy végül is nem lesznek kettesben, hisz a rendező és mások, többek között a lányok is velük lesznek, akik nem adják meg az esélyt Mike-nak, hogy rámásszon Kristenre.

És mi tagadás, ami az én partneremet, Emilie-t illeti, ő sem egy ártatlan bárány. Ő is elég rámenős, de hála az égnek, nem annyira, mint Mike, és nem is szeretném, ha Kristen miatta idegeskedne.

Persze őt sem dobja fel a gondolat, hogy akár csak egy kis időre is el kell majd váljunk egymástól a forgatások után, de ezeken muszáj részt vennünk.

Utána pedig, ha véget értek ezek a kötelező megjelenések, mindketten ismét haza akarunk menni egy kicsit a családunkhoz, és elbújni a világ elől.

Ami a családunkat illeti, szinte naponta beszéltünk velük. Krisnek és nekem is nagyon hiányoztak, de elég sűrűn beszélünk velük, és mindketten nagyon várjuk már, hogy ismét láthassuk őket.

Bár sajnos Kristen szüleit egyelőre fogva tartja a munka, de anyuék felvetették az ötletet, hogy ha csak egy hétvégére is, meglátogatnának minket.

- Annyira jó lenne, szívem, ha az én szüleim nem is, de nagyon örülnék, ha Claire-ék el tudnának jönni.

- Akkor szólok nekik, hogy benne vagy.

- Ezt meg sem kellett volna kérdezned, alig várom, hogy lássam őket - bújt a karjaimba Kristen.

- Tényleg, Tom is ma érkezik, nem?

- Igen, nemsokára megyek Kellanékért, és kimegyünk elé.

- Oké. Addig mi a lányokkal elmegyünk bevásárolni, mire ti megjöttök.

- Oké, édes - csókoltam meg életem értelmét.

Míg szerelmem felöltözött, addigra megjött Liz és Ashley, karöltve a fiúkkal.

- Végre, tesó, mehetünk már? - kérdezte Kellan.

- De fel van pörögve valaki - mondtam.

- De mennyire, alig várom, hogy Tom barátunk is megérkezzen. Ma kissé szolidabb, de holnap egy nagy bulit csapunk, mondjuk a klubban?! - mondta, de inkább kérdésnek hangzott, de mindenki örömmel ment bele.

Én még beszéltem anyuékkal, akit ismerve, mivel a jövő hét végén akkor ők jönnek el hozzánk, szerintem máris nekilátott csomagolni.

- Szívem, anyuék a jövő héten jönnek - szóltam be Krisnek a hálóba.

- Annyira örülök - jött ki, és szinte a karjaiba ugrott.

- Én is nagyon - válaszoltam és megcsókoltam.

- Remélem Nickékről is hoznak valami jó hírt - mondta kedvesem.

- Biztos vagyok benne - mosolyogtam rá.

- Oké, szerelmesek, ne várassuk meg Tomot, később ráértek enyelegni. Majd jövünk, édes - fordult Kellan Ashleyhez és megcsókolta.

- Jók legyetek - öleltem még magamhoz Krist, és egy utolsó csókot váltva nehezen elszakadtam tőle.

Kocsiba pattantunk Kellanal és Peterrel, majd a reptér felé mentünk, hogy Tom barátunk elé menjünk, akit ismerve, na meg persze- ha ők ketten összekerülnek Kellanal, igencsak bulis és izgalmas napok elé nézünk.

És a gondolat, hogy a szüleim, hacsak egy hétvégére is, meglátogatnak minket, nagyon boldoggá tett, és Kristent is.

Akit, igaz, csak most engedtem el, de máris hiányzott. Ha lehetne, a nap 24 órájában a karjaimban tartanám, és soha nem ereszteném el.

Ekkor még nem sejtettem, sem én, sem ő, hogy talán már nem is olyan sokáig tart a boldogságunk, ugyanis, mint mondani szokták semmi sem tart örökké, ahogy a mostani boldogságunk sem, és hogy várnak még nehéz idők ránk és a kapcsolatunkra, de csak remélni tudtam, hogy együtt mindent képesek leszünk megoldani, és egyenlőre csak a jelenre gondolunk, és csak élvezzük a boldogságot és a szerelmet amit a sorstól kaptunk......




Várom a véleményeket :)

37.fejezet

Sziasztok! Ezer bocsánat a sok késésért, de itt is a fejli :). Hatalmas pusszantás Szilemnek (L). Nektek pedig jó olvasást, és várom a véleményeket. Pusszantás.




37.fejezet


/Kristen/


Miután mindent sikerült tisztáznunk Robbal, egy ilyen felejthetetlenül csodás éjszaka után jó volt úgy ébredni, hogy tudom, mellettem van, és hogy minden rendben van köztünk.

De ennek nem mindenki örült ennyire.

Ma Rob nem forgatott, így engem kísért el. Mike rögtön meg is jegyezte, hogy kibékültünk. Persze azt sem bírta ki, hogy ne idegesítse Robot a tegnap esti vacsoránkkal, és a legyünk barátok dologgal.

Ez láthatólag nem volt éppen szerelmem kedvére, és tudtam, hogy emiatt még lehet egy kis nézeteltérésünk, de reméltem, hogy nem lesz mérges rám emiatt.

Végül is nem tilthatja meg kivel barátkozzam, én sem zárhatom el Emilie-től.

Végül is egyelőre Rob semmi olyat nem láthatott a forgatáson, ami kiverte volna nála a biztosítékot. De ez nem lesz mindig így.

Néhány nappal később két számunkra igencsak nehéz nap elé néztünk.

Rob Emilie-vel forgatott, én pedig másnap Mike-kal. És nem is akármit. A filmjeink szex jeleneteit szinte egy azon nap vettük fel. Rob az egyik, én a másik nap.

Rob volt először. Nem szívesen láttam őt más nő, főleg nem Emilie karjaiban. Már a csókolózós jeleneteiktől is a hideg rázott ki, így ettől szinte féltem.

Rob persze próbált megnyugtatni, hogy semmi okom emiatt aggódni, hogy ez csak egy film, de ez engem akkor sem nyugtatott meg. Sőt, inkább arra kért, ha ennyire zavar, ne nézzem végig.

Valamiért, nem tudom mi vett rá, de mégis látni akartam. Nem azért, mert ellenőrizni akarom, mit vált ki belőle egy másik nő.

Benne tökéletesen megbízom. Csak Emilie-ben nem, aki már nem egyszer mászott rá Robra.

Végig szerelmem mellett voltam, amint megérkeztünk. És egyre idegesebb is lettem.

Robot és Emilie-t felkészítették a jelenetre, majd amint elhangzott a felvétel, szinte máris megbántam, hogy ezt látni akartam.

Hiába tudtam, hogy Robnak igaza van, és ez csak színjáték, mégis rettentő féltékeny lettem. Látni őt vele csókolózni, ahogyan ölelgeti a szinte meztelen Emilie-t, aki láthatóan nagyon is élvezi a helyzetet.

A szerepük szerint is egyre jobban belemelegedtek a dologba. Nálam itt szakadt el a cérna.

Nem mondom, hogy rohanva, de igen sietősen jöttem ki a teremből, és az épületből is. Azt hiszem, többet is láttam, mint kellett volna.

Tudtam, hogy ez csak a szerepe miatt van, és hogy nem csalna meg ezzel a nővel és senkivel, de mit tehetnék. Egyszerűen majd megölt a féltékenység látni őt egy másik nő karjaiban, hogy őt ölelte és csókolta, ha csak eljátszva is.

Ahogy kiléptem a friss levegőre, kissé kitisztult a fejem. Részben ezek után megértettem Robot, miért zavarja annyira őt Mike.

A stúdió területén volt egy kis kertes rész, ahová mondhatni elbújtam, amíg vége nem lesz a forgatásnak.

Olyan sokáig nem kellett egyedül lennem, mert nem sokkal később szerelmem ült le mellém, és vont magához.

- Mondtam, hogy jobb lenne, ha nem látnád. Sajnálom.

- Én is. Csak nagyon nehéz volt látni téged vele…

- Tudod, mit mondtam erről. Ez csak egy szerep - mondta, majd felém hajolt egy csókért, de nem tudom miért, elhajtottam a fejem.

Akaratlanul is arra gondoltam ebben a pillanatban, hogy nem olyan régen még Emilie-t csókolgatta.

- Ma emiatt meg sem fogsz csókolni?

- Ne haragudj, csak…

- Ezt megbeszéltük. Ha te ennyire kiborultál emiatt, bele sem merek gondolni a holnapi napba - mondta.

- Erre most én is csak azt mondhatom, amit te nekem. Csak téged szeretlek, és ez csak egy szerep.

- Igen, de az az idióta totál megőrül érted, le sem veszi a szemét rólad, még akkor is van képe a nyálát csorgatni utánad, mikor én ott vagyok.

- Mondtam, hogy ne foglalkozz vele. Az egyetlen, aki érdekel, akit imádok és szeretek, az te vagy - mondtam szerelmemnek, majd most én hajoltam felé hogy végre élvezhessem azt, ami csak engem illett. Az Ő csókját.

Rob készséggel teljesítette a kívánságom, és levegőhiányunkig csókoltuk egymást, mire a végére már ölében kötöttem ki.

- Szeretlek - súgtuk egymásnak, egy szerelmes csók kíséretében.

Hirtelen megpillantottam Emilie-t aki a bejárat felöl meglátott bennünket. Rögtön mosoly ült ki az arcomra, látván milyen arcot vágott, majd boldogan bújtam vissza szerelmemhez.

- Legalább tudja, hol a helye - gondoltam magamban.

Délután mikor hazaértünk, Rob szólt, hogy mit szólnék, ha áthívná a srácokat.

Egy ilyen nap után csak örültem egy kis kikapcsolódásnak, így örömmel mentem bele.

- Ha itt lesznek, lesz egy klassz hírem is - mondta szerelmem, miközben a konyhában ügyködve próbáltunk valami vacsorát készíteni.

- Nekem legalább elárulhatnád.

- Bírd ki estig szívem, klassz napoknak nézünk elébe, biztos jó buli lesz - mondta, ezzel még kíváncsibbá téve.

De sajnos akármilyen módszerhez folyamodtam semmit sem tudtam kiszedni belőle. Nem akarta elárulni, míg nem jönnek Kellanék, de már csak azért is vissza akartam vágni neki.

És ebben a lányok segítségét kértem.

- Na mi a pálya, fiatalok? - köszönt nekünk Kellan.

Köszöntünk egymásnak, majd a nappali helyett a kis kerti ebédlő részen terítettünk, így a csodás estét ott élveztünk.

- Ti beszélgessetek, mi a lányokkal egy kicsit félrevonulunk - pillantottam az említettek felé, aki érdeklődő pillantásokat vetettek felém, majd velem jöttek a hálóba.

- Nekünk sem mondott semmit Rob, csak, hogy van egy jó híre - mondta Ashley.

- Gondoltam, megkísérlem mekkora az önuralma a drágámnak - mosolyogtam ördögien.

- Óóó, akkor a legjobbakhoz fordultál. Azt hiszem, ezen tudunk segíteni - vigyorgott Liz is, majd a gardrób felé vettük az irányt.

Mivel a csodás időnek köszönhetően Nikkiék sem voltak túlöltözve, én viszont nem voltam ezek ki szűk miniruhák híve, így ezzel még magam is megleptem.

Kiválasztottunk egy igen dögös darabot, ahogy a lányok hívták, majd belebújtam.

- Csodásan festesz, Robnak még a szava is eláll - mondta Liz.

- Azt remélem is.

- Akkor nem fogunk csodálkozni, ha Rob leteper egy eldugott sarokban, ha nem látunk - mosolygott Ashley.

- Tisztára mintha Kellant hallottuk volna - mosolygott Liz.

- Hát néha ragad rám az én mackóm stílusából - mondta Ashely, majd ideje volt csatlakozni a fiúkhoz.

A lányok segítettek a konyhából az italokat és ételeket kivinni, majd a fiúk felé indultunk.

Rob pont háttal ült nekem, de Kellan füttyszói hátrafordult, és még a sört is félrenyelte amint megpillantott.

Mi tagadás ez hízelgően hatott rám. A szemében mérhetetlen vágyat láttam, és épp ez volt a cél. Az őrületbe kergetni őt, és ha jól látom, ez bevált. Szinte felfalt a szemével. De be kell valljam, ezek hatására mérhetetlenül kívántam őt.

De mivel nem voltunk egyedül, ezzel még várnunk kellett, és ahogy a lányok mondták, kíváncsi vagyok ,meddig bírja.

- Ejha - kacsintott rám Kellan.

- Csak óvatosan - szólt rá Rob.

- Nyugi, az én szívem csücske itt van velem - húzta magához Kellan egy csókra Ashleyt, aki boldogan bújt az ő nagy macijához.

- És tudtok valamit Nikkiékről? - kérdeztem.

- Nagyon jól megvannak, a hangjából is csak árad a boldogság. De hamarosan nekik is dönteniük kell. Nikkinek hamarosan vissza kell jönnie forgatni - mondta Liz.

- Remélem, jól döntenek, és nem szakadnak el egymástól - mondtam.

- Azt én is. És jó lenne. ha Nick is ideutazna - mondta Rob.

A vacsora nagyon jó hangulatban telt, de már csak direkt is a lányok mellé ültem, kissé messzebb Robtól, amit ő nem nagyon díjazott.

- Megyek, hozom a desszertet - álltam fel, és indultam a konyha felé.

Ekkor döbbentem rá, milyen szerencse, hogy kellő hallótávolságon belül van a konyha, elég messze a kerttől.

Háttal álltam, mikor Rob hirtelen mögöttem termett, maga felé fordított és szó nélkül tapadt ajkaimra.

Heves csókját lehetetlenség volt nem viszonozni, miközben leült egy székre engem is magával húzva.

Az ölében ülve a ruhám szinte a derekamig gyűrődött, és jelen pillanatban az sem érdekelt, ha a barátaink látnak meg minket ilyen helyzetben.

Semmi más sem akartam, csak Őt.

- Akarlak, most - mondta határozottan, miközben ajkaival a nyakam szívogatta.

- Tudom - mosolyogtam.

- Te kis boszorkány. Örülj, hogy eddig kibírtam. Nagyon kellett uralkodnom magamon, hogy ne ott mindenki előtt már az asztalnál vessem rád magam. Gonosz dolog volt, ezért még kapni fog - mosolygott most ő rám ördögien, ám vadító szexi mosolyával.

- Már alig várom - mormoltam, miközben nyelvemmel a nyakán simítottam végig, amibe beleremegett.

Mivel letépni nem téphette rólam, pillanatok alatt szabadított meg a ruháktól, majd őt is a közénk álló még zavaró nadrágjától, majd miután pillanatok, és csupán néhány érintéssel képesek voltunk az őrületbe kergetni a másikat, végre a magáévá tett.

Mindkettőnkből egy-egy kisebb sóhaj szakadt fel, amint testünk végre ismét egybeforrt. Csókjainkkal próbáltuk elnyomni hangjaink, miközben heves mozgással űztük egymást a gyönyör mámorító kapuja felé.

Mégis a lányoknak lett igaza, inkább Ashelynek, mert tényleg nem bírtunk ki, amíg elmennek. Nyílván mind tudják miért tűntünk el.

Egyre hevesebb mozgással, szinte egyszerre léptünk a földi paradicsomba, amit egy szerelmes, de annál szenvedélyesebb csókkal üdvözöltünk.

- Annyira szeretlek - szólalt meg Rob, miközben még testünk egybe forrva volt.

- Én is téged - leheltem csókot ajkaira.

Kelletlenül szálltam le róla, hogy visszarendezzük a ruháinkat.

De mielőtt visszaindultunk volna, ismét magához rántott.

- Most azt egyszer alig várom, hogy elmenjenek - mondta, egy sokat sejtető csók kíséretében.

Immár tényleg kissé megváratva, de visszatértünk a desszerttel. Amit persze Kellan nem hagyhatott szó nélkül.

- Látom, nektek megvolt a desszert.

- Elég kielégült képet vágtok - vigyorgott tovább, a tőle megszokott kaján vigyorával.

- Hagyd már őket - szólt rá Ashley.

- Ne haragudjatok - szólaltunk meg egyszerre Robbal.

- Ugyan, csak szerelmesek vagytok - mosolygott Liz.

- És azért sikerült megtudnod, mit titkolt Rob?

- Nem - mondtam kissé zavartan.

- Ugyan, nem a beszélgetéssel voltak elfoglalva.

- Szóval a kis meglepi, vagyis ő reméli, hogy örülni fogtok neki.

- Ki az az Ő? - kérdezte türelmetlenül Kellan.

- Tom barátom néhány napon belül meglátogat minket - árulta el Rob, mire mindenki arcára hatalmas mosoly ült ki.

- Atyám, Tom pajtás, micsoda bulikat szervezünk - pattant fel Kellan.

- Azért nyugi, szívem, és akkora bulik nem lesznek, főleg nem más csajokkal.

- Tudod, hogy nem arra gondoltam, édes. A mi kis bandánkkal. Ezzel feldobtad a napom Rob barátom. Király lesz.

- Igaza van Kellannak, jó buli lesz - mondta Peter.

- Igaz gyerekek? - kérdezte.

- Igen apu - vágta rá Kellan viccesen.

Hát, Tom volt az utolsó, akire gondoltam. De nagyon örülök neki, még annak idején amikor bujkálnunk kellett, sokat segíthettünk neki, amit sosem felejtek el neki. És nagyon jó fej pasi, és nagyon jó barátja Robnak, és most már mondhatom, hogy mindannyiunknak.

- Tom arcáról le sem lehetne vakarni a vigyort, ha látná, mennyire örültök neki - mondta Rob.

- Alig várjuk, hogy megérkezzen. Ha megjön, rögtön összejövünk, és megbeszéljük a bulikat.

- Oké, addig én még kicsit kitakaríttatom a lakásom - szólalt meg Rob, amit nem nagyon értettem.

- A lakásod.

- Igen, Tom itt lesz egy két hétig, és nem akarom szállodába zavarni.

- Miért kellene? Laknak addig itt is.

- Nem akartam megkérdezni, azt hittem, zavarna.

- De hogy zavarna, ő a barátunk, persze, hogy lakhatna itt. És a házunk is elég nagy - mosolyogtam Robra.

- Köszönöm, szívem - adott egy csókot.

Beszélgettünk és iszogattunk még egy kicsit, majd a srácok indulni készültek.

- Oké, akkor hívj, ha tudod, mikor érkezik Tom pajtás - szólalt meg Kellan.

- Ne aggódj, te tudsz róla először.

- Azt reméltem is.

- Jó munkát holnapra - jöttek oda a lányok.

Elköszöntünk egymástól, majd magunkra maradtunk.

A lányok utolsó mondatával kissé elszomorították Robot a holnapi napra gondolva, de ma este nem akartam ilyesmivel elrontani a pillanatot.

Robhoz léptem, és a karjaiba bújtam, ő pedig boldogan ölelt magához.

- Azt hiszem, elkezdtünk valamit, ami befejezhetnénk - mosolyogtam rá, majd elhúzódtam tőle, és a medence felé indultam, miközben a ruhám kezdtem lehúzni magamról.

Nem tudom, mióta lettem ilyen kacér, de megőrjít ez a pasi.

Aki jelenleg tátott szájjal figyelte a kis akcióm, majd követett.

Egyenlőre nem gondoltunk a holnapi napra, amiről ekkor még nem tudtunk, hogy miket tartogat számunkra - csak egymással törődtünk és befejeztünk, amit nem olyan régen a konyhában elkezdtünk…




Tessék komizni :)

Új blog!

Sziasztok!

Mint a cím is mutatja új blogot csináltam, ami nem is egy annyira új sztorinak készült.

Aki olvassa a Lion and Lamb love című történetemet azt tudja, hogy még egy fejezet és vége. Ennek a történtnek fog felkerülni a folytatása erre a blogra.

Ha van kedved less be:

A címe: Forever Yours - Örökké a tiéd

Hűséges olvasóknak

"Ezzel a kis képpel szeretném felhívni mindazok figyelmét, akik vagy hasonló helyzetben vannak, mint én magam (azaz, nem díjazzák a munkájukat kritikával) vagy csak elegük van abból, hogy nem tudnak elolvasni egy-egy fejezetet, mivel nincs meg az elegendő komment határ.
Arra kérek mindenkit, akinek van saját blogja, hogy tegye ki ezt a képet az oldalára, és tüntessünk az ellen, hogy az általunk szerkesztett és rengeteg munkával fenntartott blogjainkat ne kelljen felfüggeszteni, szüneteltetni vagy éppen bezárni! Bírjuk rá a névtelen és nevüket felvállaló olvasóinkat arra, hogy egyetlen percet rászánjanak még az idejükből arra, hogy kritikájukkal javítsák a blog fejlődését."


/Szozsa914 (Zsani)/



Ehhez csatlakozom én is, remélem ezzel a kis biztatással többen komiztok majd, nem azért mert mi arra megyünk minnél több legyen, csak a véleményetekre legyen az jó vagy éppen egy kis kritikával megfűszerezve, azoknak is örülünk, így tudjuk, hogy esetleg mi az amin változtatni tudunk, hogy egy egy fejezet még jobb legyen.