2011. január 26., szerda

44.fejezet

Sziasztok! Először is elnézést, hogy sokat kellett várni az új fejezetre, de itt is van. Előre szólok hogy benne khmmmm :) :DDD. Köszi életem a gyors javítást, imádlak (L). Nektek pedig a komikat az előzőhöz, ide is várom a véleményeket. Pusszantás





44.fejezet



/Rob/



Reggel én ébredtem korábban, és boldogan néztem a karomban alvó csodás nőre, a feleségemre.

Míg őt néztem, az esti beszélgetésünkön gondolkoztam.

Egy gyerek.


Eddig nem is gondoltam ilyesmire, de azt hiszem, ennek is itt az ideje. Csak azt nem értem, Kris hogy gondolta, hogy esetleg én nem akarom.

Még a gondolata is hatalmas boldogsággal tölt el, hogy szülők lehetünk, és gyümölcse lehet ennek a csodás szerelemnek.

Remélem, minél hamarabb sikerül összehozni azt a babát, és hogy hamarosan talán már hárman leszünk.

Óvatosan, hogy fel ne ébresszem szerelmem, kimásztam mellőle és a konyhába mentem, hogy valami finom reggelivel lepjem meg.

Ekkorra már Tom is ébren volt, vagy inkább kissé másnaposan.

- Na, milyen volt az este?

- Fantasztikus - vigyorogtam sokat sejtően, amit persze Tom nem hagyott szó nélkül.

- Mi ez a nagy vigyor? Na, mesélj csak - kérte, és ha nem is mindent, nagyjából elmondtam a barátomnak, mit is tervezünk.

- Hűha, ez nem semmi, haver. Akkor jobb, ha sokat gyakoroltok és összejön a bébi. Gratulálok, haver.

- Kösz, tesó - mondtam, majd valami reggelit készítettem életem nőjének.

Amikor kész lettem, tálcára pakoltam, és a hálószobánk felé indultam.

Letettem az éjjeliszekrényre, majd finom csókot leheltem a számomra imádott ajkakra.

- Jó reggelt - motyogta utána szerelmem még kissé álmosan.


Rögtön ébredezni kezdett, amint megérezte a gőzölgő kávét, és meglátta a reggelit.

Felült, majd az ölébe tettem a tálcát, és enni kezdett, én pedig még ezt a műveletét is ámulattal néztem, néha-néha egy-egy csókot lopva tőle. Majd mikor befejezte, egy szenvedélyes csókkal köszönte meg a kis reggeli figyelmességem - amit örömmel viszonoztam.

Letettük a tálcát, majd szerelmem szemből az ölembe mászott, aminek az eredményeképp a testét fedő lepedő lecsúszott róla.

Meztelen testének látványa rögtön életre keltette a vágyaimat iránta. Ezzel még rátett egy lapáttal, amikor megmarkolt.

Pillanatok alatt bújtatott ki a nadrágomból, majd csupán néhány mozdulattal sikerült az őrületbe kergetnie, miközben ujjaimmal a lába közé nyúlva izgattam fel.

Elrántottam az ujjaim tőle, majd vággyal teli szemébe néztem, miközben elhelyeztem az ölemben, és magamra húztam.

Mindkettőnkből egy elégedett kéjes sóhaj tört fel, amikor elmerültem benne.

Ujjaim a melleire tévedve simogatták, miközben mámorító csípőmozgásával űzött mindkettőnket ismét a beteljesülés felé. Ajkaink eközben szüntelenül falták egymást.



Néha elszakadtam tőle, és nyelvemmel a nyakát térképeztem fel, néha finoman bőrébe harapva, ezzel még több édes hangot kicsalva belőle.

Néhány észveszejtő lökés után szinte egyszerre csapott le ránk a gyönyör, aminek hangjait szenvedélyes csókjaink nyelték el.

Szerelmem pihegve borult a vállamra, miközben hátát cirógattam.

- Szeretlek - súgtuk egymásnak, majd egy mindennél édesebb csókkal meg is pecsételtük vallomásunk.

Ezután egy közös, egymást kényeztető zuhany után nagy nehezen szakadtunk el egymástól, és öltöztünk fel, hogy visszatérjünk a valóságba, és dolgozni menjünk.





/Kristen/




Ez után a csodás reggel után Robbal indultam dolgozni. Nekem kellett korábban mennem véglegesíteni pár jelenetet, majd délután neki volt hasonló programja.

Mikor megérkeztünk, David mosolyogva jött elénk. Persze a mi arcunkról is letörölhetetlen volt a vigyor.

Vele beszélgettünk, mikor Rob mögém lépve zárt a karjaiba. Mennyei boldogságot éreztem a karjaiban, de pont ekkor lépett be az, aki talán, ha az enyémat nem is, Rob kedvét elronthatja.

Mike.

Rögtön felénk jött, és mintha kissé csalódott képet vágott volt, amikor Robbal látott. Tudtam, vagy sejtettem, hogy drága férjem hamar letörli a mosolyt a képéről.

Kissé gonosz talán, de alig várom, hogy mindenki megtudja, hogy Rob a férjem.

- Sziasztok. Mi járatban itt? - kérdezte, többnyire Rob felé fordulva.

- Csak elkísértem a feleségem - mondta Rob egy boldog mosoly kíséretében.

Hirtelen mindenki felénk kapta a fejét, és még David is lefagyott.

- Hogy kit? - kérdezte Mike.

- A feleségem - mondta ismét Rob, majd egy csókot lehelt a nyakamra.

- Ti ketten? Ti…

- Ti összeházasodtatok? Mikor? - kérdezte David.

- Néhány napja, míg szabadságon voltunk.

- Azért szólhattatok volna - mondta David.

- Én sem tudtam. Rob szervezte, és a tengerparton esküdtünk. Ez nekem is meglepetés volt - bújtam az említetthez.

- Gratulálok - ölelt meg David, Robbal pedig kezet rázott.

- Gondolom, jó nagy meglepetés volt.

- De még mekkora, álmomban sem gondoltam volna rá, de hihetetlenül boldogok vagyunk - nyomtam egy csókot Rob ajkaira.

- Ezt mondanotok sem kell, mert látszik - mondta David.

Mike pedig még mindig lefagyva állt. Gondolom, erre számított a legkevésbé.

- Gratulálok - hebegte, majd az öltözője felé ment, Rob pedig csak mosolygott rajta.

- Remélem, most már felfogja, hogy csak az enyém vagy.

- Hát, ezzel nemcsak őt, hanem minket is megleptetek - mondta David.

- Mindig is a tiéd voltam, és az is leszek - fordultam Rob felé, és a nyaka köré tekertem a karjaim.

- Oké, egy csókot az ifjú pártól, aztán még dolgozzunk egy kicsit, hogy mehessetek - szólalt meg David.

Egy édes csókot váltottunk, majd Rob nagy nehezen kiengedett a karjaiból, és az öltözőbe siettem.

Számunkra a hetek óta tartó forgatás most ér véget. Már csak a végső alakítások, vágások egy egyebek vannak, hogy tökéletesen kész legyen a film, de ez a profik dolga.

Amikor elkészültem, talán Rob bánatára Mike-kal kellett jelentbe állnom. Szerencsére viszont semmi intim dolog nem volt megírva, de szünetben, ha rápillantottam, láttam rajta, hogy még így is zavarja őt.

Amint Dave leállította a felvételt, rögtön a karjaiba rohantam, és forrón megcsókoltam. Még szerencse, hogy mindenki a saját dolgával volt elfoglalva. Talán Mike volt, aki néha kitüntetett minket a figyelmével.

Rob is ugyanolyan szenvedéllyel viszonozta a csókom, sőt ha lehet még nagyobbal. Ez nem volt valami okos dolog, mert sajnos még van hátra néhány óra ameddig ismét kettesben leszünk.

Mikor eleresztettük egymást, David összehívott mindenkit, és nagyjából elmondta, mire számíthatunk ezután.

Nagyon élveztem ezt a munkát, és a legnagyobb álmom vált valóra, hogy színésznőként kipróbálhattam magam egy igazi filmben. Kicsit hiányozni fog ez a munka, de így, hogy Rob mellettem van, mindenem megvan, amire csak vágyhatnék.

Ismét lesz egy kis pihenőnk, amíg a film végleges verziója elkészül, de közben is lesznek megjelenéseink.

Fotózások a promós anyagokhoz, interjúk, tévés szereplések, amik népszerűsítik a filmet. És persze a premierek. A világpremierje itt lesz Los Angelesben, és lesz még pár, de én csak itt, az államokban vállaltam el. Messzebbre nem nagyon akartam menni, de hála az égnek, Davidnek semmi kifogása nem volt.

Most kezdődik meg, amit Rob is mondott. Az őrület. Hogy mindenhol felismernek, mindig fotósok vannak a nyomodban.

Félek, hogy nekünk kicsit nehezebb lesz, hiszen Rob is híres, ráadásul már a férjem, akiért a Twilight-őrület után lányok, és nők millió vannak oda.

Aminek persze nincs vége, mert neki is most érnek véget a forgatásai, de kisvártatva szinte rögtön utána elkezdik forgatni Kellanékkal a harmadik részt.

Ennek részben örülök is, mert így legalább nem kell körbeutaznia a földet Emilie-vel a film promózása miatt. Ő is csak az L.A.-i premierre, és egy-két helyre megy el. Igaz, míg így lesz, külön kell majd töltenünk néhány napot.

De az a tudat vigasztal, hogy előttünk az egész élet, amit együtt tölthetünk.

Robot viszont látszólag sem dobja fel a gondolat, hogy Mike-kal utazom el, ha csak kis időre is, de nincs mit tenni.

Miután mindent megbeszéltünk, elköszöntünk mindenkitől, hogy kocsiba szállva Rob forgatására menjünk.

Előtte azonban hazamentünk Tomért. Annyira jönni akart, de először nem értettem miért. Majd amint megérkeztünk, rögtön értettem az okát.

A legszebb nőcsábász mosolyával lépdelt Emilie felé. Aki szintén hasonló képen fogadta Tom jelenlétét.

Mindent megért látni ezt a pillanatot. Alig akartam elhinni, mire képes Tom vonzereje. Hála az égnek, így legalább leszáll Robról. Kissé megnyugtatott a tudat.

- Mike-nak sem ártana egy nő, akkor legalább nem téged falna fel a szemeivel - mondta kissé halkan Rob, hátha nem hallom meg.

- Nem falt fel a szemeivel.

- Ó, dehogynem. Ilyenkor legszívesebben kikaparnám a szemeit, hogy esélye se legyen többet rád nézni, de remélem, legalább most már tudja, hogy hol a helye.

- Ezt már megbeszéltük, felejtsd el őt - mondtam, majd hozzábújta, és ő rögtön kapott az alkalmon, és egy észvesztő csókban részesített.

Akárcsak az én kollégáim, Rob munkatársai is ámulattal fogadták a hírt, miszerint már házasok vagyunk. De mind gratuláltak.

És egy olyan dolog is történt, amire az életben nem számítottam.

Emilie is odajött és gratulált. Nemcsak Robnak, hanem nekem is. Hirtelen először megszólalni sem tudtam.

- Hihetetlen. Mikre nem képes Tom? Nem akar ő is ideköltözni? Félek, ha elmegy, Emilie ismét olyan lesz, mint volt, és téged akar majd.

- KI tudja, talán ha Tomnak is tetszik a hely, miért ne? Ezt ő tudja. Most viszont én is csak azt mondhatom, mint te nekem, hogy csak a tiéd vagyok - mondta Rob.

- Azt ajánlom is - mosolyogtam rá, majd ismét megcsókoltam.

Robnak tovább tartott a munka, így elég késő volt, mire végeztünk, de több jelenetet is felvettek, így holnap már nem kell jönnie.

Neki is hasonló lesz a programja, mint nekem. Azzal a különbséggel, hogy például egy spanyolországi és egy londoni premierje is lesz a filmjének. Az utóbbinak nagyon örül, de az elsőnek nem.

Még a gondolatába is beleőrülök, hogy ki tudja, mennyi időre megy majd el, és nem mehetek vele, mert nekem a saját megjelenéseimre kell mennem.

- Megoldjuk, kicsim, és nem tart sokáig. És hátha Londonba te is velem jöhetnél, majd megbeszéljük Daviddel. Olyan sok időre amúgy sem akarok menni, csak annyira, amennyi szükséges.

- Rendben - adtam meg magam.

Addig amúgy is van még egy kis idő, amit együtt tölthetünk.

- És addig dolgozhatunk a tervünkön is - tette hozzá Rob halkan.

- Mit szólnátok egy kis bulihoz? Kellanék el akar menni a klubba - jött oda hozzánk Tom, Emilie társaságában.

- Mit szólsz, édes? - kérdezte Rob.

- Mehetünk.

- Király, szólok a srácoknak.


- Nikkiék is jönnek? - kérdeztem kissé félve.

Igaz, látszólag most Tom érdekli, és remélem ez így is marad, de olyan nagy barátnők szerintem akkor sem leszünk, hogy együtt bulizzunk.

- Naná, ők sem hagynák ki - mondta Tom, mire kissé megnyugodtam.

- Akkor hazamegyünk átöltözni, és mehetünk - mondta Rob.

- Oké, menjetek, majd ott találkozunk - mondta Tom, majd Emilie-vel elmentek, mi pedig csak bámultunk utánuk.

- Hát, Tom nem semmi.

- Ez tény. Megyünk, kicsim?

- Persze, menjünk - fogtam kézen életem párját, majd hazaindultunk.

Hazaérve egy sokat sejtető közös zuhanyzás után felöltöztünk. Rob a nappaliban várt, míg én öltöztem.

Úgy döntöttem, megkísérlem az őrületbe kergetni Robot.

Amint kiléptem a nappaliba a kiválasztott ruhában, tudtam, hogy jó úton járok.


Rob tátott szájjal nézett végig rajtam, majd amint mellé értem, rögtön a karjaiba rántott. Egy olyan csókban részesített, hogy még szerencse, hogy a karjaiban tartott, különben a lábaim összecsuklottak volna, és még a nevem is elfelejtettem.

- Maradjunk inkább itthon. Így különben sem engedlek ki.

- Miért is?

- Most már nemcsak Mike, hanem minden pasi utánad csorgatja majd a nyálát.

- Engem nem érdekel.

- De engem igen. Senki sem vethet szemet rád, még csak rád se nézzenek - mondta Rob.

- Szeretlek - válaszoltam neki erre, és most én csókoltam meg minden szenvedélyemet bevetve.

Nagy nehezen indultunk el, majd mire a klubba értünk, Kellanék és a lányok már elfoglaltak egy bokszot.

Tom pedig éppen Emilie száját térképezte fel.

- Á, itt vannak az ifjú házasok. Mi újság? - kérdezte Kellan.

- Minden tökéletes - válaszolta szerelmem, majd mi is bemásztunk melléjük. És persze elmaradhatatlan volt, hogy jó sok alkoholt rendeljünk.

A fényeknek hála elég sötét volt, így alig lehetett látni valamit, és minden hangot elnyomott a hangos zene.

A lányok táncolni vitték a fiúkat, így végül Robbal talán mi ketten a legjózanabbul maradtunk az asztalnál, mikor olyan dolog történt, amire nem számítottam.

Az éppen fogyasztott italomat is majdnem félrenyeltem.

Egy elég rövid és szexis ruhát választottam estére, amit Rob éppen alulról szándékozik feltérképezni. Ujjai a ruha alá csúsztak, végigsimítva a combomon.

Tornádóként söpört végig a vágy rajtam, és Rob sem segített józannak maradni.

Körbepillantottam a helyen, és még szerencse, hogy egy eldugott sarokban voltunk és hogy sötét volt.

Ujjai a bugyim szegélyénél köröztek, míg nem eltüntette bennem ujjait. Majdnem felsikoltottam a rám törő kéjtől, főleg amikor ujjait mozgatni kezdtem bennem.

Ekkor még mellette ültem. Ajkait az enyémre nyomta, ezzel is elnyomva hangjainkat, amiben a zene is segítségünkre volt.

Álmomban sem gondoltam volna, hogy képes leszek ezt művelni egy nyilvános helyen, ahol bárki megláthat mindent, de Rob a tetteivel a maradék józan eszem is elvette.

Elszakadva ajkaitól áttért a nyakamra, így egyre sűrűbben kívánkoztak ki belőlem élvezetem hangjai. Bármit megadtam volna, hogy én is viszonozhassam a kényeztetését, de nem mertem. Itt nem.

- Akarlak, most - suttogta Rob a józanságom utolsó szilánkjait is darabokra törve néhány ujjmozdulatával a mennyekbe repített, minek pillanatában forró csókban részesített.

Tudtam, hogy kész őrültség, amit tenni készülünk, de már én sem bírtam tovább, főleg ezek után. Azt viszont sajnálom, hogy viszonylag gyorsnak kell lennünk, hiszen a többiek bármikor ránk találhatnak.

Rob pillanatok alatt bontotta ki magát a nadrágjából, ami már igencsak szűk volt rajta, majd a kezembe vettem. Néhány mozdulattal őt az őrületekig kergettem, majd megragadta a derekam és az ölébe ültetett, miközben magára húzott.

Háttal ültem neki, így ha valaki látott is csak azt láthatja, hogy az ölében ülök. Szerencsére az előttünk lévő asztal is takart minket, és fedezte őrül pillanataink.

A ruhám is valamennyire eltakarta a lényeget, egyé olvadt testünket. Pár pillanatig csak kiélveztük, hogy egyé olvadtunk, majd mozogni kezdem rajta. Lassú mozgással űztük a gyönyört, majd kissé hevesebb lökésekkel, miközben vérforraló csókokat váltottunk. És csak azt reméltem, senki nem lát így meg minket.

Rob a csípőmet fogva segített a mozgásban, miközben ujjaival is izgatott. Összeszorított szájjal tűrtem, és legszívesebben sikítottam volna a kéjtől, amit éreztem.



Rob édes sóhajait és morgásait a nyakamba fúrt fejjel próbálta elnyomni.

Kisvártatva szinte majdnem egy időben csapott le ránk a gyönyör. Felé fordítottam a fejem egy csók reményében, amit meg is kaptam, majd leszálltam az öléből.

Máris hiányzott a közelsége, az érzés, amikor bennem van, de most ebben a helyzetben többre nem volt időnk.

Az asztal alatt visszarendeztük a ruháinkat, majd egy csókkal köszöntünk meg egymásnak az imént átélteket.

- Te őrült vagy. Sose gondoltam volna, hogy erre rá tudsz venni.

- A te hibád. Ha nem ezt a ruhát veszed fel, akkor talán tudom türtőztetni magam - mosolyogta, majd apró csókokkal kényeztetett, mire pont végszóra visszajöttek a táncoló barátaink.

És kissé elpirulva gondoltam az imént átéltekre, és csak reméltem, hogy senki nem látott semmit.

Mi is kértünk valami erősebben, de közel sem ittunk annyit, mint a többiek. Tom lépett le elsőnek, nem meglepő módon Emilie-vel.

Majd Robbal mi is haza vágytunk, hogy végre rendesen befejezhessük zárt ajtók mögött és tanúk nélkül, amit az előbb elkezdtünk.

Ki akartunk élvezni minden együtt töltött percet, hiszen hamarosan külön töltünk majd egy kis időt. Nem is sejtve hogy ez külön töltött idő milyen eseményeket indít el, és milyen hatással lesz a szerelmünkre, és a házasságunkra…






tessék komizni :)

2011. január 25., kedd

Új történet!

Sziasztok! Ahogy ígértem a Lion Lamb folytatása helyett, egy új Twilight sztorit kaptok. Meg is született a történet amit feltettem a történet blogjára. Ha van kedved nézz be. A tartalmat már feltettem, lessétek meg, és csak remélem hogy ezt is olvassátok majd. A blog még alakulgat, de lassan minden a helyére kerül.

A címe:

Prohibited Passion - Tiltott Szenvedély

http://prohibited-passion-lizzyke.blogspot.com/

2011. január 16., vasárnap

43.fejezet

Sziasztok! Itt is hozom az új fejezetet, amihez nem fűznék sokat hozzá, csak megköszönni akik komiztak az előzőhöz, imádlak titeket (L). És Szilemnek (L).
Remélem tetszeni fog a fejli, képeket találtok az elején egy kettőt a végén is találtok a fejezethez.

Valamint egy kis apróság, oldalt találjátok a Fő blogom linkjét, ahonnan az összes blogom elérhető, valamint mostantól oda lesznek kiírva hogy mikor melyik blogon lesz friss, tehát azt is ott keressétek. Valamint ha bármi lesz oda írom ki, már van is egy bejegyzés, ha valaki olvasta a Kellan Love Story írásomat azzal kapcsolatban kérném a véleményetek.





43.fejezet



/Kristen/




Életem szerelmének, és immár a férjemnek a karjaiban ébredtem.

Még mindig alig akartam elhinni, hogy ez igaz, és hogy a tegnapi napot, életem legszebb napját nemcsak álmodtam, és tényleg feleségül mentem Robhoz.

Ez az, amiről álmodni sem mertem volna. Persze előbb vagy utóbb tervbe volt véve az esküvő is, hiszen már eljegyeztük egymást. De hogy titokban megszervezze, és hogy minden ilyen tökéletes legyen, ezt sosem gondoltam volna.

Teljesen biztos vagyok benne, hogy ezzel a pasival én vagyok a világ legszerencsésebb nője, hogy Ő az enyém.

Aki boldoggá varázsolta minden napom, remélhetőleg az örökkévalóságig, és akinek épp most is a karjaiban fekszem, miközben a nap felkel és a tenger lágy szellője simogatja bőrünket.

Meztelen valómban feküdtem életem párja karjaiban. Csókokkal hintettem be mellkasát felfelé haladva miközben éreztem megremegni őt, de a szeme nem rebbent.

Lássuk, meddig bírod, hogy nem mozdulsz - gondoltam huncutul, majd elkezdtem az én kis ördögi tervem megvalósítani, amivel próbára készültem tenni újdonsült férjem türelmét.

Ujjaimmal belső combját kezdtem cirógatni, egyre lejjebb haladva ujjaimmal, miközben nyelvemmel mellkasának és hasának bőrét ízleltem végig, amit eddig mozdulatlanul tűrt.

Lejjebb haladva célom felé elértem férfiasságát, ami rögtön reagált az érintésemre. Kezembe vettem és mozogni kezdtem rajta, mire egyre szaggatottabban vette a levegőt.

Elmosolyodtam, majd folytattam, ezúttal ujjaim helyét nyelvem vette át. Végignyalva kőkemény vágyán tudtam, hogy már nem fogja sokáig bírni.

Átvetve lábaim a derekán combjaira ültem, majd kőkemény vágyát egy hangos, jóleső sóhaj kíséretében magamba vezettem.

Ekkor szakadt el nála az a bizonyos cérna, és nyitotta ki a szemét, amiben ugyanazt a vágyat láttam, mint amit ő találhatott az enyémben.

Nem szólalt meg, csak megbabonázva néztem a helyet, ahol testünk összeforr. Kezeit a derekamra tette megakadályozva, hogy egyenlőre mozogjak rajta, majd magához rántott és egy sokat sejtető forró csókba forrtuk.

Nyelveink vadul kergették egymást, miközben pár pillanatig kiélveztük, hogy testünk egyé vált, majd elengedte a derekam, és mozogni kezdtem rajta.

Kezei eközben a melleimre tévedtek, még több sóhajt kiváltva belőlem, miközben a végtelenségig és kifulladásig csókoltuk egymást.

Közben egy pillanat alatt fordított a helyzetünkön, miáltal én kerültem alulra. Egyre hevesedő lökéseivel sodort bennünket a sokadik gyönyörünk felé, amit együtt élünk át immár házasokként.

Ajkai eközben elszakadtak az enyémtől, hogy levegőhöz jussunk, majd forró ajkait a nyakamon éreztem egyre lejjebb haladva, hogy melleim vehesse célba.

Néhány lökéssel majdnem egyszerre léptünk át a mennyek kapuján, amit mámortó csókokkal üdvözöltünk.

Szerelmem kihúzódott belőlem, mire máris fázni kezdtem nélküle.

Mellkasára vont, és szorosan hozzábújtam, majd édes csókokat váltottunk.

- Szeretlek - suttogta el két csók között.

- Én is téged - válaszoltam.

- Egyébként köszönöm a csodás ébresztőt - mondta egy csibészes mosoly kíséretében.

- Remélem, minden reggelünk ilyen szép lesz - feleltem.

- Ebben biztos lehetsz - mondta, majd egy csókkal pecsételte meg szavait.

- Rá kellene nézni a családunkra - mondta.

- Szerintem is, lesz még időnk erre - néztem végig magunkon.

- Ez igaz - mosolygott.

Felkeltünk nagy nehezen, majd felöltöztünk.

Sokadik csók után hagytuk el nagy nehezen nászéjszakánk csodás helyszínét.

Kézen fogva sétáltunk vissza a parti házhoz, ahol nem meglepő módon a családunk és a barátink a parton ücsörögtek.

Rögtön mindenki felugrott, ahogy megláttak közeledni bennünket. A szüleink a nyakunkba vetették magukat, persze kérdezni nem kérdezték- milyen volt az éjszakánk.

- Nem kell azt kérdezni, elég rátok nézni - vigyorgott Kellan, majd összepacsiztak Tommal.

Csatlakoztunk hozzájuk, majd volt egy kis parton sütögetés, míg a lányok azért egy picit faggattak, Rob is elvonult egy-egy sört meginni a fiúkkal.

- Olyan jó ilyen boldognak látni titeket, még Robot sem láttam sose ilyennek- csak amióta veled van - mosolygott rám Claire.

- Én is csak azóta vagyok ilyen boldog- mióta magam mellett tudhatom őt - válaszoltam.

Anyuékkal is beszélgettem, hiszen hamarosan ők ismét hazamennek akárcsak Rob szülei.

Nickkel is volt alkalmam egy kicsit kettesben beszélgetni, és amennyire lehet, kíváncsiságból, hogy alakul az ő boldogsága kifaggattam Nikkiről.

- Minden jól alakul, és ha minden igaz hamarosan ideköltözöm, és itt fogok dolgozni, de mi még nem költözünk össze, nálunk egy kicsit lassabban megy a dolog, de nagyon jó úton. És én csak örülni tudok, hogy boldog vagy Kris, biztos vagyok benne, hogy az öcsém nagyon boldoggá fog tenni, ahogy megérdemled - mondta Nick.

- Tudom, én is ezen leszek, hogy viszonozzam - mosolyogtam rá, majd Nicket elrabolta Nikki, én pedig ismét a közelemben tudtam életem párját.

Este a parton szintén egy nagy bulit tartottunk, beszélgetésekkel, sok vidámsággal és némi alkohollal fűszerezve Tomnak és Kellannak.

Az éjszakát immár szobában és ágyban töltöttük, ezúttal sem alvással, és sok mellettünk alvó fülre való tekintettel igyekeztünk kissé halkabban lenni, miközben egész éjjel szerettünk egymást.



Házas életünk első napjai fantasztikusan teltek. Amennyi időt csak lehet, egymással töltöttünk, néha persze nélkülözve egy kicsit a másikat, hogy a ritkán látott családunkkal is lehessünk egy kicsit.

Hihetetlenül gyorsan elszaladt ez a néhány nap, amit a parton töltöttünk, de bátran kimondhatom, életem legszebb napjai voltak.

De ez minden napra igaz, amit Robbal töltöttem, és amit vele fogok tölteni.

Viszont eljött egy kissé szomorkásabb nap, amikor a családunktól kellett búcsút vennünk.

Hazafelé menet kivittük őket a reptérre. Egyedül Tom az, aki marad még egy kicsit, de Rob ennek is nagyon örül, persze én is.

Rossz volt a tudat, hogy ismét el kell váljunk a családunktól, de Rob biztosított róla, hogy amint lezajlik majd a filmjeink promózása, utána ismét hazamegyünk.

- Vigyázzatok magatokra, és legyetek nagyon boldogok, és mindig szeressétek egymást - mondta Claire szinte könnyes szemmel, majd magához ölelt.

- Remélem, azért hamarosan már nemcsak ketten lesztek - suttogta a fülembe, miközben Rob kérdőn pillantott rám, és az édesanyjára.

Én sem ezekre a szavakra számítottam Clairtől, de így, hogy mondja, ezen még sosem gondolkodtam el.

- Meglátjuk, a fiad mit gondol róla, én nagyon boldog lennék - mondtam ki az első gondolatom immár mindenki számára halhatóan miközben férjem tekintete fürkészett.

- Miről mit gondol Rob? És mitől lennél boldog? Ne már, mások előtt nem sugdolózunk, minket ne hagyjatok ki semmiből - szólalt meg Kellan.

- Erre én is kíváncsi vagyok - mondta Rob.

- Majd idővel megtudod, fiam - mosolyogtunk össze az anyósommal.

Megöleltem anyuékat, Camet, Lizzyéket akiknek mivel, hogy így nem jött össze a vásárlás, lógok eggyel, ha hazamegyünk.

Mindenkitől elköszöntünk, majd kissé szomorúan bújtam szerelmem karjaiba, aki egy-egy csókkal máris mérhetetlenül boldoggá tett.

A reptérről hazafelé mentünk ahol persze útközben is faggattak mit mondott Claire, de türelemre intettem őket, főleg a kíváncsi férjemet.

Még én magam sem gondoltam erre a dologra. Hogy anya legyek. Nem azért mert túl fiatalnak érzem rá magam, de még nem ötlött fel bennem a gondolat.

Én- mint anya - gondolkodtam rajta- miközben hazafelé hajtottunk. Még a reptéren elköszöntünk a srácoktól, így Tommal mentünk haza.

Akinek már persze van programja estére. Mivel volt egy olyan sejtésük, hogy a mi kis párosunk szeretne ismét egy kicsit egyedül lenni, Kellanal a többiekkel ő lemegy este a klubba.

Ha minden igaz, akkor nekem holnap csak délután kell bemennem egy kis időre, még néhány végső jelenet miatt, akárcsak Robnak, csak neki délelőtt.

Szerencse, hogy szinte egyszerre kezdtük a filmet, így majdnem egyszerre is lesz kész. A forgatásokból már csak néhány jelenet van mindkettőnknek, utána pedig már csak utómunkálatok, majd sorra a bemutatók.

Visszatérve a gyerek dologra, ha túl lennénk ezen, és úgy alakulnak, akkor ahogy Claire-nek is mondtam, semmi sem tenne boldogabbá, mint egy kisbaba, ami kettőnk szerelmének gyümölcse lenne. De persze egyelőre még nem tudom, mit gondolna erről Rob.

A kocsi lefékezett a ház előtt, ez rángatott vissza a gondolataimból.

- Elkísérsz holnap dolgozni? Utána én is elmennék veled - kérdezte Rob, mikor hazaértünk, miután Tom a szobájába vonult rápihenni az estére.

- Persze - mondtam, miközben egy huncut mosoly bujkált az arcán.

- Mi az?

- Semmi csak, alig várom, hogy eldicsekedhessek a feleségemmel - mondta, majd a karjaiba kapva vitt át a küszöbön.

- Anyu üzente, hogy tett egy kis meglepit a bőrödbe - mondta szerelmem, miközben a hálóba vittük a csomagokat.

Persze, nem bírtam magammal, és rögtön látni akartam, mit művelt Claire.

Szinte rávetettem magam a csomagokra, miközben Rob csak mosolygott a türelmetlenségemen.

Amint megláttam, még a szavam is elakadt.

Egy csodaszép fotóalbum volt benne, rólunk és az esküvőnkről összeállított képekkel. Valamint egy kép keretbe foglalva. Az esküvői képünk.

Rob ezt rögtön a kezébe vette, és ámulattal csodálta, majd az ágyunk mellé az éjjeli szekrényre helyezte, hogy mindig jól lássuk.

Később lezuhanyoztunk, majd Tomtól is elköszöntünk, aki bulizni ment a többiekkel, mi pedig egymás karjaiba bújtunk az ágyban, és együtt nézegettünk az esküvői képeinket.

Miután átnéztük őket, gyengéd, szerelmes csókban forrtunk össze, és szerelmi vallomásainkat suttogtuk el egymásnak.

Majd Robból kibújt a kíváncsibb énje.

- Mit mondott neked anya? Mi az, ami rajtam múlik, és aminek te örülnél?

- Muszáj most erre válaszolnom? - kérdeztem kissé elpirulva.

Nem tudom, miért, hiszen mindig mindent meg tudtunk beszélni, mégis most kissé zavarba jöttem ettől a témától. Végiggondolva, nekem nagyon tetszik még a gondolata is, hogy szülők legyünk, de félek kicsit, hogy Rob mit szólna ehhez.

De tudtam, hogy addig úgysem fog békén hagyni, amíg el nem mondom neki.

- Mit mondott anya? Semmi rosszat, ugye?

- Nem dehogy, csak nem tudom, mit fogsz szólni.

- Ugyan, szívem, mond nyugodtan, azt mondtad te örülni fogsz neki, és ami téged boldoggá tesz, az engem is - nyugtatott meg, majd gyorsan elhadartam, amit Claire súgott a fülembe, és lehajtott fejjel vártam, mit reagál erre a férjem. - Ez minden? - kérdezte Rob higgadtan, mire én csak bólogattam. - És ezt nem merted elmondani? - kérdezte miközben állam alá nyúlva felemelte a fejem, hogy a szemébe nézzek. - Ezen gondolkoztál ma olyan sokat ugye? - kérdezte, mivel persze ő is észrevette, hogy ma sokszor elkalandoztam és Claire szavain töprengtem.

- Igen - válaszoltam ismét.

- Akkor erre mondtad anyának, hogy téged boldoggá tenne, de rajtam is múlik - kérdezte, de inkább kijelentésnek hangzott. - Engem is kimondhatatlanul boldoggá tenne - válaszolta hirtelen Rob, majd a szemébe nézve ugyanazt a csillogást láttam, mint ami ő láthatott most az enyémben.

- Remélem, minél hamarabb összejön a dolog, fantasztikus lenne egy kis Kristen, aki rád hasonlítana, és aki szintén első látásra magába bolondítana.

- Egy kis Robnak nem örülnél? - kérdeztem.

- Dehogynem, a lényeg, hogy egészséges legyen, majd addig dolgozunk rajta, amíg nem lesz egy kis Kristen és egy kis Rob is - mosolygott és a boldogság hihetetlen erővel csapott le rám is, majd férjem nyakába vettem magam, és csókolni kezdtem.

Most már tudom, hogy semmi okom nem volt, félni megbeszélni vele ezt, és csak remélem, hogy a természet is hamar hozzásegít minket, hogy valóra váljanak az álmaink. Az biztos, hogy rajtunk nem fog múlni - gondoltam magamban.

Rob is így gondolta, és rögtön nekiláttunk a terv gyakorlatban ültetésének, remélve, hogy mindig ilyen boldogok leszünk, és ha itt lesz az ideje, akkor kibővül a családunk egy kis csöppséggel…





Várom a véleményeket :)



Esküvő helyszín, csak este: KATT


Kris az esküvőjén Nikkivel és Ashel: KATT


A szerelmesek: KATT

2011. január 8., szombat

42.fejezet





42.fejezet



/Kristen/




Elhangzottak a szokásos kérdések, amikre hatalmas és boldog mosoly kíséretében igennel válaszoltunk. Szerelmemmel egymás ujjára húztuk a gyűrűket, miközben fogadalmat tettünk egymásnak. Örök szerelmet és hűséget esküdve egymásnak, a pap engedélyével megtörtént első hitvesi csókunk.

Szerelmem boldogan zárt a karjaiba, míg nyaka köré kulcsoltam a karjaim, miközben ajkunk csókba forrt össze. Gyengéd, mégis romantikus volt csókunk, miközben a háttérzajt a vendégek nevetése és tapsolása adta meg.

Nagy nehezen elszakadtam a férjemtől. A férjemtől. Még alig tudtam elhinni, hogy annak a férfinak a felesége vagyok, aki az életet jelenti számomra.

És hogy képes volt ezt megszervezni teljes titokban, amiért persze még számolok vele.

Rögtön sorban álltak a családtagjaink, hogy gratuláljanak nekünk. Végre ismét átölelhettem a szüleimet, a bátyámat, Claire-éket, és ami még boldogabbá tett, hogy Nikki és Nick is itt voltak. Kéz a kézben.

A gratulációk és ölelések sora után jött az első tánc, ami a miénk volt.

Szerelmem - és most már férjem - ismét a karjaiba zárt.

- Ezért még számolunk, jól összeesküdtetek ellenem - suttogtam a fülébe.

- Nem ellened, érted. Tudod, azért bennem volt a félsz - mondta, mire kérdőn néztem rá. - A házasságról még nem beszéltünk, és féltem, hogy nemet fogsz mondani, mert korainak tartod, vagy mert nem akarsz hozzám jönni.

- Hogy gondolhattad ezt? Életem legszebb meglepetése volt. Valóban ez volt az utolsó dolog, amire gondoltam volna. És hogy ne akarnék hozzád menni? El sem tudnám képzelni más mellett az életem. Nagyon szeretlek - mondtam.

- Én is téged. Köszönöm, hogy a világ legboldogabb emberévé, most már férjévé tettél.

- Engem pedig te tettél a legboldogabb nővé a földön, és feleséggé - mondtam, majd ezúttal én hajoltam ajkaira.

Nyelvünk érzéki táncba kezdett, miközben szorosan egybeolvadva táncoltunk. A pillanat varázsa azonban hamar elillant.

Apa kért le egy tánca újdonsült férjemtől, aki szintén boldogan gratulált. Apa után Cameronnal, Tommal, Kellannal és jóformán mindenkivel táncoltam.

Akárcsak Rob, aki az édesanyjával, az enyémmel, Liziékkel, és Ashleyékkel is. Majd végre visszakaptam őt. Rövid ideig élvezhettük, mert itt volt az ideje felvágni a tortát

Szerelmem viszont megnyugtatott, hogy egy egész élet és örökkévalóság áll előttünk, hogy együtt legyünk.

A torta és a fogadás után sikerült egy kicsit beszélgetni a családunkkal. Én főleg Nikkiékre voltam kíváncsi. Elárulták, hogy nagyon is jól áll a kapcsolatuk, és hogy Nick hamarosan ideköltözik, hogy ne legyen ekkora távolság köztük. Jó ilyen boldogak látni őt azok után, amit értem, értünk tett.

Hónapokkal ezelőtt, ha valaki azt mondja nekem, hogy ha férjhez megyek, nem Nick lesz az, hanem az öccse, biztos a képébe nevetek. Kiszámíthatatlan az élet. De minden egyes percért hálás vagyok a sornak, főleg, hogy mellém vezényelte őt, akit most fogadtam férjemmé.

- Azt hiszem, ideje megszöknünk - súgta a fülembe Rob.

- Én benne vagyok - gondoltam az előttünk álló éjszakára, ami végül is a nászéjszakám.

- Egy kicsit elraboljuk a menyasszonyt - lépet mellénk rögtön Ashley és a lányok.

- Ne is ellenkezz, bátyó, rögtön visszakapod - nyugtatta meg Vic Robot.

Egy csókot nyomtam ajkaira, majd a lányok után mentem.

Levettem a csodás ruhám, amiben életem legszebb perceit éltem át, majd a lányok egy igen szexi és csábos fehérneműt adtak rám, egy szintén szexi kis ruhával.

Nem sokkal később visszatértünk szerelmem mellé.

Az ifjú pár szökésére persze mindenki felfigyelt. Elköszöntünk tőlük, majd őket magunk mögött hagyva indultunk el kéz a kézben sétálva a parton. Viszont ismét fogalmam sincs, hová.

- Hamarosan meglátod, szívem - mondta Rob, majd megállt, a karjaiba vonva egy őrjítő csókban részesített, amit örömmel viszonoztam.

És igaza lett.

Nem sok séta után ismét fényeket láttam, amik gyönyörűen világították be a csodás éjszaka sötétjét.

Ismét egy szép sátorszerűség volt, de ezúttal kicsit más. Egy baldachinos sátor képe tárult elénk. Közelebb értünk, és a látvány fantasztikus volt.

Középen egy párnák sokaságából késztett ágy, jégbe hűtött pezsgő, millió rózsával díszítve mindez.

Hirtelen megszólalni sem tudtam.

- Na, mit gondolsz? - suttogta a fülembe csábítóan Rob, miközben hátulról a karjaiba zárt.

- Ez gyönyörű - böktem ki nagy nehezen. - Szeretlek - fordultam felé.

- Én is téged. Örökké - mutatott a mindkettőnk által viselt ékszerre, melyet első Párizsi látogatásunkkor a búcsúnknál adtunk egymásnak, már akkor örök szerelmet esküdve.

Egy csókkal pecsételtünk meg vallomásunkat, majd beljebb mentünk. Leültünk, majd rögtön Rob karjaiba bújva koccintottam vele a házasságunkra és az ezzel járó boldogságunkra.

Elfogyasztottuk a pezsgőt, majd szerelmem egy csókért hajolt felém. Rögtön tudtam, mi következik, és olyan izgatott lettem, mint aki most először készül szeretkezni valakivel.

Ez részben így van, hiszen, most először leszek úgy az övé, hogy már a felesége vagyok.

Boldogan viszonoztam a csókjait, miközben kínzóan lassan, milliónyi érintés közepette szabadítottunk meg egymást a ruháinktól.

Ő már szinte ruhátlan volt, mikor lehúzta rólam a ruhát. Figyeltem a tekintetét, amivel végigmustrálta a rajtam lévő ruhadarabot, amit a lányoktól kaptam. Közben nagyot nyelt.

- Észveszejtően nézel ki - mormolta, majd a nyakam kezdte el kényeztetni, közben kezei a combomon jártak.

Láttam rajta, hogy tétovázik, levegye-e rólam a számára igencsak vonzó darabot, majd óvatosan megszabadított a fehérneműtől.

Pillanatok alatt szedtem le róla a boxerét, ezzel magam elé tárva vágyódó testrészét.

Felülve rögtön az ölébe ültetett, miközben egy vérforraló csókban egyesültünk. Kezei eközben a melleim kényeztették, kicsalva belőlem egy-egy sóhajt.

Mikor lejjebb csúsztak ujjai, egyenest belém csúsztatva őket, a sóhaj sikollyá alakult. Hátravetett fejjel tűrtem ujjai kényeztetését, amik egyre hevesebb tempóban űztek a mindent elsöprő robbanás felé, miközben ő elé táruló melleimet kényeztette.

Testem megremegett a kéjtől, amit az ujjai által okozott gyönyöröknek köszönhettem, majd lihegve borultam a vállaira. A nyakába csókoltam, majd kicsit lejjebb csúszva az ölében kezembe vettem férfiasságát.

Amint mozogni kezdtem rajta, egyre hangosabb morgásféle hangokat hallottam tőle. Mikor már robbanni készült, nem haboztam tovább. Elhelyezkedtem az ölében és magamba vezettem.

Hátravetett fejjel egyszerre nyögtünk fel, az édes és kéjes érzéstől, amikor testünk egyé forrt. Néhány pillanatig nem mozdultunk, csak kiélveztünk az érzést. Majd megmozdítva a csípőmet lassan mozogtam rajta, miközben csókjainak próbáltunk elfojtani hangjainkat. Igaz, senki sem volt a közelben.

Lassú mozgással kínoztam őt és magamat is, majd a fenekem alá nyúlva ösztönzött és segített a gyorsabb mozgásban, miközben nyelve a melleimre siklott.

A következő pillanatban fordított a helyzetünkön, a puha párnák közé fektetve fölém került, miközben tovább mozgott bennem.

Néhány őrjítő lökéssel a mennyekbe repített mindkettőnket, és csókokkal igyekeztünk lenyugtatni vágytól és szenvedélytől felhevült testünket.

Robnak azonban erre is megvolt a terve.

Egy pillanatra sem hagyta el a testem, miközben felállt velem, és az óceán felé sétált.

Lágyan ölelte körül összeolvadt testünket a hűs, mégis kellemes éjszakai víz, miközben a hold fénye ragyogta be az eget.

Megmozdítva a csípőmet férfiassága ismét tettre készre keményedett bennem, és nem habozott újabb és újabb tűzijátékok felé sodorni mindkettőnket.

A vállaiba kapaszkodva mozogtam rajta, lábaimat a dereka köré kulcsoltam. Édes csókjaival még közelebb repített a mennyekhez.

Nem számolva hányadik csúcsra jutottunk fel, mikor kielégülten és boldogan omlottam a karjaiba, nem is sejtve hogy az éjszakának korán sincs vége.

Szerelmem kihúzódott belőlem, majd egy kis úszkálás után a partra mentünk, ahol a hűs tengerparti homokba fektetett. Végigcsókolta a lábam, a hátam, majd a nyakamon éreztem mámorító csókjait, miközben hátulról hatolt belém ismét.

Felnyögtem, amint ismét magamban éreztem. Heves lökésekkel ajándékozott meg, amitől a homokot markoltam, miközben ő a nyakamat szívogatta.

Egyszerre léptünk át ma éjszaka már sokadjára a földi paradicsomba. Kiszállt belőlem, majd verítéktől nedves, és most már homokos testemet az övére vonta.

Egy csókban forrtunk össze, ami nyelvünk egymásra találásával egyre szenvedélyesebb lett. A karjaiba kapott, majd a tenger csodás vizében lemosdatva egymást mentünk a sátor felé, ahol egész éjjel kimerülésig szerettük egymást.



A reggel férjem ölelő karjaiban ért, miközben a nap feljött a horizonton aranysárgába burkolva a felhőket, én pedig boldog mosollyal az arcomon néztem Robot, aki immár a férjem, és akivel az idők végezetéig együtt leszünk.






Tessék komizni :)

2011. január 2., vasárnap

2011. január 1., szombat

41.fejezet

Sziasztok!
Először is, sajnálom, hogy ennyit kellett várni rá, de én a két ünnep között is dolgoztam, és most volt időm írni, de azthiszem ha ezt elolvassátok nem panaszkodhattok :).
Hatalmas pusszantás ismét Szilemnek (L). Nektek pedig jó olvasást, és nagyon várom a véleményeket. Ja és a fejezet végén találtok néhány képet a fejezethez. Pussz.








41.fejezet


/Rob/


Izgatottan vártam ezeket a napokat, főleg a meglepetésem miatt. Eleinte nem ezt terveztem, de kikértem Tomék véleményét, és szerintünk nem rossz ötlet, sőt, Kristen odáig lenne.

Kicsit azért bennem van a félsz, mi lesz, ha rosszul sül el ez az egész, és nem akarja majd. De a srácok megnyugtattak, hogy semmi okom ilyenekre gondolni.

Sőt, a családunk is be van avatva, és őket kicsit megleptem ezzel az úgymond ajándékkal, ami tulajdonképpen mindkettőnké, de nagyon örültek neki. Főleg a szüleink.

És Nikki és Nick is, akik, ha minden igaz és igazat csiripeltek a madarak, akkor már egy pár. Nick hamarosan befejezi az egyetemet, és idejön L.A.-be dolgozni, így semmi gond a kapcsolatukat illetően Nikkivel.

Ő is gratulált a döntésemhez, és biztosított, hogy Kristen is nagyon boldog lesz.

Ezt én is csak remélni mertem. Féltem kissé, hogy elhamarkodom, de szeretjük egymást, és csak ez a fontos.

Reggel összepakoltunk, összeszedtük a srácokat, majd indultunk.

Amíg a lányok összeszedték magukat, én kicsit félrevonultam a srácokkal.

- Hát a forgatás vége miatt nem lesz időtök utazni, de azt hiszem a tengerparti napok is megteszik - mondta Kellan.

- Egy hetünk van, és igyekeznünk kell, ha holnap utánra akarod a meglepit - mondta Tom.

- Igen, a csajok már intézik a rájuk eső részt, a többi a ti dolgotok, de azért ne mindig tűnjetek el, nem akarom, hogy Kristen rájöjjön, mire készülök.

- Nyugi, haver, minden király lesz. És ha minden igaz, eseménydús napok elé nézünk - pacsizott össze Tom és Kellan.

Nem kicsit voltam ideges emiatt, de jó értelemben. Még mindig amiatt aggódtam, hogy nem sietem-e el.

- Már miért sietnéd el? Imádjátok egymást, és már minden megvolt, ami ehhez kell. Kristent is nagyon boldoggá fogja tenni a meglepetésed.

- Remélem. De már most tudja, hogy készülök valamire, csak eddig nem kérdezett rá mire.

- Hát, akkor csak óvatosan, a szerelmednek megvannak a módszerei, hogy szedjen ki belőled infót - kacsintott rám Tom, vegyítve a perverz vigyorával.

Most az egyszer Kris semmit nem szed ki belőlem idő előtt.

- Minden sínen van - súgta a fülembe Ashley, mielőtt indultunk volna.

- Köszi - motyogtam vissza, mire Kristen kissé furán, érdeklődve figyelt minket.

Hozzá léptem, és egy igen szenvedélyes csókkal igyekeztem elterelni a gondolatait. Azt hiszem, sikerült is, sőt, talán visszafelé sült el a dolog, ugyanis semmi másra sem vágytam, csak arra, hogy az enyém legyen.

- Gyerünk, haver, erre még lesz időtök utána is.

- Mi után? - kérdezte Kris.

- A meglepi után - mosolygott Tom.

Kocsikba szálltunk, majd úton voltunk a tengerpartra.




/Kristen/


Rob nagyon titkolja azt a meglepetést, de őt ismerve, nem hiszem, hogy van esélyem bármit is idő előtt kiszedni belőle. És van egy olyan érzésem, hogy mindenki be van avatva rajtam kívül.

Annyi meglepetése volt már, annyi mindenen mentünk keresztül, de valamiért úgy éreztem, ez az eddigieknél is nagyobb lesz.

Nem féltem attól, hogy vajon mire készül, csak kíváncsi voltam. Egyelőre azonban ezt megpróbáltam félretenni, és csak az előttünk álló napokra gondolni.

Csodás idő volt, amikor megérkeztünk a parti házhoz. Ami talán még a mi házunknál is nagyobb. Hatalmas volt, és mindemellett gyönyörű.

A srácok rögtön fogták a csomagokat, mi pedig átöltözni indultunk, majd elmenni beszerezni némi élelmet, mert ha a fiúkon múlik, akkor csak inni fogunk.

Jó, hogy az embernek ilyen barátai vannak, és részben őket is Robnak köszönhetem. Jó ilyen boldognak látni mindenkit. Jacksont Vickel, Kellant és Ashleyvel, csak Nickék hiányoztak, de reméltem, valamikor ők is meglátogatnak minket.

A lányokkal elmentünk vásárolni, míg a fiúk elpakoltak a házban.

A nap további részét a házban töltöttük, többnyire az ágyban, legalábbis én és Rob. Este pedig a srácok egy kis tábortüzes bulit terveztek a partra.

Mikor esteledett, és miután kissé elszunyókáltam, Rob nem volt mellettem, mire felébredtem.

A földszintre indultam, és nagy meglepetésemre mindenki ott volt. Nagyon sutyorogtak valamit, mert mindenki egyszerre hallgatott el, amint megláttak.

Kezdett kissé elegem lenni, hogy mindenki tud mindent, csak én nem.

- Csak a buliról beszélgettünk - mondta Tom nem túl meggyőzően.

Liz és Ashley, mondván, hogy valami dolguk van, kicsit később jöttek utánunk a partra, ahol már minden elő volt készítve.

A tűz, zene, némi étel és persze annál több alkohol.

Szerelmem karjaiba fészkeltem magam, míg Kellan és Tom kaját sütögettek, Vic és Jackson is eléggé el voltak foglalva, legalábbis nem a beszélgetéssel.

Mivel kissé mérges voltam a nagy titkolózás miatt, egy kis bosszúra vetemedtem. Egyszer már megtettem, és bejött.

Rob idegeit akartam húzni kicsit, kíváncsi voltam, meddig bír ellenállni.

Háttal neki ültem a karjaiban, miközben ő néha hol a nyakamra, hol ajkaimra lehelte csókjait. Én azonban egy kissé merészebb voltam.

A fiúk úgyis el voltak foglalva, így nem ránk figyeltek.

Éppen a nyakam csókolgatta, mikor a kezem útra indult, kettőnk közé benyúlva végigsimítottam máris vágyakozó testrésén.

Szerelmem belenyögött a nyakamra hintett csókjába.

- Azt hiszem, te sem akarod itt, mindenki előtt, de ha így folytatod, az lesz a vége, te kis boszorkány - suttogta a fülembe.

Továbbra is a nadrágján keresztül simogattam nekem nyomódó férfiasságát, amit ő egyre nehezebben tűrt, és igyekeztünk csókokkal elfojtani a belőlünk kikívánkozó hangokat.

Még szerencse, hogy háttal voltam neki, így senki nem látta a kis akciómat, de Robé már igencsak feltűnő volt.

Csak egy szoknya volta rajtam, mikor ujjait becsúszni éreztem alá, és puha ujjai a bugyim szélénél köröztek.

Hirtelen szerintem még Rob is meglepődött, mikor felpattantam az öléből, és kissé értetlenkedve nézett rám, de tényleg nem akartam, hogy bekövetkezzen, hogy itt a barátaink előtt essünk egymásnak.

- Mi sétáltunk egyet - szóltam a srácoknak, majd magammal húztam Robot.

Ők persze csak vigyorogtak, és nem tudtam, mennyit láttak az előbbiekből.

Kézen fogva vonultunk kicsit odébb, egy üres, kissé eldugottabb partszakaszra.

Egyenest a víz felé húztam Robot, majd beljebb úszva, amint ellepett bennünket a lágy víz, rögtön magához vont, és szenvedélyesen csókolni kezdett.

A számról áttért a nyakamra, majd még szerencse, hogy a parton ledobáltuk a ruhákat, mert jaj lenne nekünk, ha nem lenne miben visszamennünk.

Meztelen összefonódó testünktől szinte forrt körülöttünk a víz. Dereka köré kulcsoltam a lábaim, habozás nélkül nyúltam be kettőnk közé, és magamba vezettem őt.

Egyszerre nyögtünk fel az édes, mámorító érzéstől, amit testünk egyesülése okozott, miközben először lassan mozgott bennem, ezzel az őrületbe kergetve mindkettőnket.

Lágyan ringatózva a tengerben, a fenekébe markoltam, mire értette a célzást, és gyorsabban mozgott. Kezei eközben a víz alatt a melleim becézgették, miközben én a nyakát szívogattam.

Kisvártatva, néhány őrjítő lökéssel később szinte egyszerre csapott le ránk a gyönyör, amit forró csókjainkkal üdvözöltünk.

Még mindig bennem volt, mikor a part felé indult velem. Lefektetett a langyos homokra, majd kissé kijjebb húzódott belőlem, hogy ezután mélyen ismét magamba fogadhassam újra tettre kész vágyát.

Észveszejtő lökésekkel hajtott bennünket az újabb gyönyörök felé, miközben nyelvünk vad táncát járta, míg kezeink egymás testét barangolták be.

A gyönyör hatalmas robbanás kíséretében söpört át rajtam, amint éreztem a testembe lövellni őt, majd ő is követett.

- Szeretlek - suttogta csókjaink közepette, miközben kihúzódott belőlem.

- Én is téged - válaszoltam, majd a homokban fekve meztelen mellkasára vont.

Szorosan összebújva feküdtünk egy ideig, mikor rájöttünk, hogy ideje lenne visszamenni, mielőtt még valaki meglát bennünket.

- Örökre itt tudnék maradni veled - mondta, miközben még mindig hozzábújva feküdtem, míg puha érintéseivel a hátam cirógatta.

- Hidd el, édes, én is, de mennünk kell, erre - néztem végig összefonódó testünkön - lesz még időnk.

- Remélem is - mosolygott rám csibészes mosolyával, majd megcsókolt.

Nagy nehezen elszakadtunk egymástól, majd a tengerben egy kicsit ismét megmártózva lemostuk magunkról a homokot, és szenvedélyünk nedveit, aztán magunkra vettük a ruháinkat, és kéz a kézben sétáltunk vissza a többiekhez.

Ahol már nagyban ment a party. Tánc, zene, alkohol, és persze a két perverz beszólásai nem maradhattak el.

- Azért örülünk, hogy nem itt előttünk folytattátok, amit elkezdtetek, bár talán mégsem bántuk volna, igaz? - kérdezte Tom.

- Naná, hogy nem. Egy kis ingyen pornó - pacsiztak össze Kellanal, mire Ashley nyakon csapta őt.

- Ezt végre jól megkaptad - szólt oda neki Rob.

Mi is magunkhoz vettünk némi alkoholt, majd ismét egymás ölébe kuporodva iszogattunk.

A bulizósabbak, főleg Tomék, nagyon elemükben voltak, mi inkább csak beszélgettünk Elizabeth-ékkel.

Később, mikor kezdett elhalkulni a buli, mi felmentünk a szobánkba, ahol egymás karjaiban nyomott el minket az álom.

Reggel szomorúan vettem tudomásul, hogy Rob ismét nincs mellettem. Azon már meg sem lepődtem, hogy ismét suttogásra mentem le.

Kissé morcosan mentem a konyhába.

- Mikor tudhatom meg, miről van szó? - kérdeztem Robtól, aki időközben mögém lépett és a karjaiba zárt.

- Még néhány órát, estig bírd ki, édes.

- Oké - adtam meg magam sóhajtva, és ekkor még nem sejtettem, mire is készül az én drága szerelmem.

A lányok is olyan furcsák voltak egész nap. Amikor Liz elcsalt vásárolni, sejtettem, hogy addig ezek ellenem szövetkezhessenek, de nem ellenkeztem.

Kissé untam a vásárlást, de sokat is beszélgettünk, és persze belőle sem tudtam semmit kiszedni, de biztosított róla, hogy nagyon fog tetszeni Rob meglepetése, ami tulajdonképpen nemcsak az övé.

Hazafelé indultunk, de már sötét volt. És alig vártam, hogy végre szerelmem a karjaiba zárjon.

Mielőtt azonban a házhoz mentünk volna, Liz egy furcsa kéréssel jött.

- Megengeded, hogy bekössem a szemed? - kérdezte.

- Gondolom, kár lenne ellenkeznem - mondtam, majd hagytam magam.

Amikor a házhoz értünk, a hangokból ítélve a lányok jöttem elénk, de Rob hangját sehol sem hallottam. Rögtön a házba cipeltek, ahol végre levehettem a kendőt. Persze csak egy kicsit, amíg a lányok kisminkeltek, de még mindig nem sejtettem, mire készülnek.

Amint elkészültek a sminkemmel, óvatosan visszakötötték rám a kendőt, és közben összeügyeskedték a frizurám.

Majd így, vakon semmit sem látva következett a ruha. Amint Ashleyék rám adták, furcsa érzésem támadt, jó értelemben.

- Kész is vagyunk. Addig te itt maradsz, és nem lesel, míg visszajövünk, de azért Liz marad veled.

- Oké, de most már elmondhatnátok, mi ez az egész.

Egy egyszerű tengerparti bulinak indult, és jó nagy titkolózás lett a vége, és ekkor még nem is sejtettem mekkora meglepetés, és azt sem, hogy ez a nap életem legszebb napja lesz, mint mindegyik amit Robbal töltöttem.




/Rob/


Miután Liz elvitte Kristent, ekkor borult csak fel minden. Tom ment a reptérre, a lányok intéztek többit, persze a fiúk segítségével.

Jó nagy fába vágtam a fejszém, és csak remélni tudom, hogy Kristent nem ijesztem el ezzel.

- Minden kész, odakint is, és idebent is minden, elhozom még, akiket kell, addigra jönnek Kristenék is - jött oda hozzám Ashley.

- Köszönök mindent.

- Ugyan nincs mit, szívesen segítettünk, nagyon örülünk nektek - ölelt meg, majd magamra hagyott.

Nem sokkal később megérkezett Tom azokkal, akiket vártam, majd hatalmas izgatottsággal vártam, hogy Liz visszahozza a szerelmem, és hogy végre kiderüljön számára is ez a meglepetés…




/Kristen/

Nem sokkal később visszatértek hozzám a lányok, és Tomék is.

- Itt az idő - szólalt meg Kellan.

Tom lépett oda mellém és belé karoltam, majd a mondottak alapján a part felé indultunk. Több, sőt mintha sok ember hangját hallottam volna, amik a közeledtünkre egyre halkultak.

Semmiben sem voltam biztos, csak abban, hogy végre hamarosan megtudom, mi folyik itt.

Tom elengedte a karom, majd valaki más vette át a helyét, Tom és a lányok pedig elmentek.

Előtte azonban meghallottam felcsendülni egy dalt, amitől még a gyomrom is görcsbe ugrott, majd Ashley mögém állva levette a kendőt rólam.

A látványtól, ami elém tárult, konkrétan majdnem a szívem állt meg.

A tengerparton álltunk, este, a csillagos ég alatt, ahol egy nagy gyönyörűen kivilágított és díszített sátor alatt ünneplőbe öltözött vendégek vártak, legnagyobb döbbenetemre köztünk a családunk és a barátaink.

És végül Rob. Aki egy csodás oltárnál várt rám, öltönyben és nyakkendőben. Ekkor jutott eszembe végignézni magamon.

Egy csodaszép hófehér ruha volt rajtam, és apa volt az oldalamon.

Alig akartam elhinni. Ez volt az utolsó dolog, amire számítottam. Rob nem akármilyen meglepetést, hanem az esküvőnket szervezte. Itt, ezen a csodás tengerparton, este, a csillagok alatt.

- Készen állsz, kicsim? - kérdezte apa, miközben válaszért fürkészte az arcom.

Amin hirtelen rengeteg érzelem tükröződött. Öröm, boldogság, meghatottság, szeretet, és nem utolsó sorban mérhetetlen szerelem az iránt a férfi iránt, aki csillogó szemekkel és szerelmes mosollyal az arcán vár rám az oltárnál.

Még mindig alig akartam elhinni, hogy ez igaz lehet. Könnyek gördültek le az arcomon, amit apa talán félreértett.

- Mi a baj kicsim?

- Semmi, csak boldog vagyok - mosolyogtam rá.

- Akkor mehetünk? - nyújtotta a karját, majd elindultunk Rob felé.

Minden tökéletes volt. Ezzel a legszebb álmaim váltotta valóra.

Itt volt ő, a világ legcsodásabb férfija, aki most tett a legboldogabb nővé a földön. Ami csak tetézte a boldogságom, hogy mindenki itt volt.

A barátaink, Claire, Richard, akik Rob mellett álltak, Rob nővérei, Cameron, anyaék, és egymás mellett Nick és Nikki, és mindenki, akit szeretek.

Szinte felhőkön lépkedve éreztem magam, amint felé mentünk, majd apa átnyújtotta neki a kezem.

Kezébe csúsztattam a kezem, és hatalmas méreteket öltő szerelmet sugárzott a tekintete.

- Gyönyörű vagy - pillantott végig rajtam.

- Akárcsak te - válaszoltam, majd gyönyörködésünket egymásban a pap szakította meg, aki éppen összeadni készül az életemet jelentő férfival. És tudtam, hogy ennél tökéletesebb esküvőt senki sem kívánhat magának…




Kris ruhája: http://oi56.tinypic.com/ipz4v8.jpg
A helyszín, csak képzeljétek azt hogy éjszaka:XD: http://i53.tinypic.com/2rx8mrq.jpg



Tessék komizni :)