2011. január 1., szombat

41.fejezet

Sziasztok!
Először is, sajnálom, hogy ennyit kellett várni rá, de én a két ünnep között is dolgoztam, és most volt időm írni, de azthiszem ha ezt elolvassátok nem panaszkodhattok :).
Hatalmas pusszantás ismét Szilemnek (L). Nektek pedig jó olvasást, és nagyon várom a véleményeket. Ja és a fejezet végén találtok néhány képet a fejezethez. Pussz.








41.fejezet


/Rob/


Izgatottan vártam ezeket a napokat, főleg a meglepetésem miatt. Eleinte nem ezt terveztem, de kikértem Tomék véleményét, és szerintünk nem rossz ötlet, sőt, Kristen odáig lenne.

Kicsit azért bennem van a félsz, mi lesz, ha rosszul sül el ez az egész, és nem akarja majd. De a srácok megnyugtattak, hogy semmi okom ilyenekre gondolni.

Sőt, a családunk is be van avatva, és őket kicsit megleptem ezzel az úgymond ajándékkal, ami tulajdonképpen mindkettőnké, de nagyon örültek neki. Főleg a szüleink.

És Nikki és Nick is, akik, ha minden igaz és igazat csiripeltek a madarak, akkor már egy pár. Nick hamarosan befejezi az egyetemet, és idejön L.A.-be dolgozni, így semmi gond a kapcsolatukat illetően Nikkivel.

Ő is gratulált a döntésemhez, és biztosított, hogy Kristen is nagyon boldog lesz.

Ezt én is csak remélni mertem. Féltem kissé, hogy elhamarkodom, de szeretjük egymást, és csak ez a fontos.

Reggel összepakoltunk, összeszedtük a srácokat, majd indultunk.

Amíg a lányok összeszedték magukat, én kicsit félrevonultam a srácokkal.

- Hát a forgatás vége miatt nem lesz időtök utazni, de azt hiszem a tengerparti napok is megteszik - mondta Kellan.

- Egy hetünk van, és igyekeznünk kell, ha holnap utánra akarod a meglepit - mondta Tom.

- Igen, a csajok már intézik a rájuk eső részt, a többi a ti dolgotok, de azért ne mindig tűnjetek el, nem akarom, hogy Kristen rájöjjön, mire készülök.

- Nyugi, haver, minden király lesz. És ha minden igaz, eseménydús napok elé nézünk - pacsizott össze Tom és Kellan.

Nem kicsit voltam ideges emiatt, de jó értelemben. Még mindig amiatt aggódtam, hogy nem sietem-e el.

- Már miért sietnéd el? Imádjátok egymást, és már minden megvolt, ami ehhez kell. Kristent is nagyon boldoggá fogja tenni a meglepetésed.

- Remélem. De már most tudja, hogy készülök valamire, csak eddig nem kérdezett rá mire.

- Hát, akkor csak óvatosan, a szerelmednek megvannak a módszerei, hogy szedjen ki belőled infót - kacsintott rám Tom, vegyítve a perverz vigyorával.

Most az egyszer Kris semmit nem szed ki belőlem idő előtt.

- Minden sínen van - súgta a fülembe Ashley, mielőtt indultunk volna.

- Köszi - motyogtam vissza, mire Kristen kissé furán, érdeklődve figyelt minket.

Hozzá léptem, és egy igen szenvedélyes csókkal igyekeztem elterelni a gondolatait. Azt hiszem, sikerült is, sőt, talán visszafelé sült el a dolog, ugyanis semmi másra sem vágytam, csak arra, hogy az enyém legyen.

- Gyerünk, haver, erre még lesz időtök utána is.

- Mi után? - kérdezte Kris.

- A meglepi után - mosolygott Tom.

Kocsikba szálltunk, majd úton voltunk a tengerpartra.




/Kristen/


Rob nagyon titkolja azt a meglepetést, de őt ismerve, nem hiszem, hogy van esélyem bármit is idő előtt kiszedni belőle. És van egy olyan érzésem, hogy mindenki be van avatva rajtam kívül.

Annyi meglepetése volt már, annyi mindenen mentünk keresztül, de valamiért úgy éreztem, ez az eddigieknél is nagyobb lesz.

Nem féltem attól, hogy vajon mire készül, csak kíváncsi voltam. Egyelőre azonban ezt megpróbáltam félretenni, és csak az előttünk álló napokra gondolni.

Csodás idő volt, amikor megérkeztünk a parti házhoz. Ami talán még a mi házunknál is nagyobb. Hatalmas volt, és mindemellett gyönyörű.

A srácok rögtön fogták a csomagokat, mi pedig átöltözni indultunk, majd elmenni beszerezni némi élelmet, mert ha a fiúkon múlik, akkor csak inni fogunk.

Jó, hogy az embernek ilyen barátai vannak, és részben őket is Robnak köszönhetem. Jó ilyen boldognak látni mindenkit. Jacksont Vickel, Kellant és Ashleyvel, csak Nickék hiányoztak, de reméltem, valamikor ők is meglátogatnak minket.

A lányokkal elmentünk vásárolni, míg a fiúk elpakoltak a házban.

A nap további részét a házban töltöttük, többnyire az ágyban, legalábbis én és Rob. Este pedig a srácok egy kis tábortüzes bulit terveztek a partra.

Mikor esteledett, és miután kissé elszunyókáltam, Rob nem volt mellettem, mire felébredtem.

A földszintre indultam, és nagy meglepetésemre mindenki ott volt. Nagyon sutyorogtak valamit, mert mindenki egyszerre hallgatott el, amint megláttak.

Kezdett kissé elegem lenni, hogy mindenki tud mindent, csak én nem.

- Csak a buliról beszélgettünk - mondta Tom nem túl meggyőzően.

Liz és Ashley, mondván, hogy valami dolguk van, kicsit később jöttek utánunk a partra, ahol már minden elő volt készítve.

A tűz, zene, némi étel és persze annál több alkohol.

Szerelmem karjaiba fészkeltem magam, míg Kellan és Tom kaját sütögettek, Vic és Jackson is eléggé el voltak foglalva, legalábbis nem a beszélgetéssel.

Mivel kissé mérges voltam a nagy titkolózás miatt, egy kis bosszúra vetemedtem. Egyszer már megtettem, és bejött.

Rob idegeit akartam húzni kicsit, kíváncsi voltam, meddig bír ellenállni.

Háttal neki ültem a karjaiban, miközben ő néha hol a nyakamra, hol ajkaimra lehelte csókjait. Én azonban egy kissé merészebb voltam.

A fiúk úgyis el voltak foglalva, így nem ránk figyeltek.

Éppen a nyakam csókolgatta, mikor a kezem útra indult, kettőnk közé benyúlva végigsimítottam máris vágyakozó testrésén.

Szerelmem belenyögött a nyakamra hintett csókjába.

- Azt hiszem, te sem akarod itt, mindenki előtt, de ha így folytatod, az lesz a vége, te kis boszorkány - suttogta a fülembe.

Továbbra is a nadrágján keresztül simogattam nekem nyomódó férfiasságát, amit ő egyre nehezebben tűrt, és igyekeztünk csókokkal elfojtani a belőlünk kikívánkozó hangokat.

Még szerencse, hogy háttal voltam neki, így senki nem látta a kis akciómat, de Robé már igencsak feltűnő volt.

Csak egy szoknya volta rajtam, mikor ujjait becsúszni éreztem alá, és puha ujjai a bugyim szélénél köröztek.

Hirtelen szerintem még Rob is meglepődött, mikor felpattantam az öléből, és kissé értetlenkedve nézett rám, de tényleg nem akartam, hogy bekövetkezzen, hogy itt a barátaink előtt essünk egymásnak.

- Mi sétáltunk egyet - szóltam a srácoknak, majd magammal húztam Robot.

Ők persze csak vigyorogtak, és nem tudtam, mennyit láttak az előbbiekből.

Kézen fogva vonultunk kicsit odébb, egy üres, kissé eldugottabb partszakaszra.

Egyenest a víz felé húztam Robot, majd beljebb úszva, amint ellepett bennünket a lágy víz, rögtön magához vont, és szenvedélyesen csókolni kezdett.

A számról áttért a nyakamra, majd még szerencse, hogy a parton ledobáltuk a ruhákat, mert jaj lenne nekünk, ha nem lenne miben visszamennünk.

Meztelen összefonódó testünktől szinte forrt körülöttünk a víz. Dereka köré kulcsoltam a lábaim, habozás nélkül nyúltam be kettőnk közé, és magamba vezettem őt.

Egyszerre nyögtünk fel az édes, mámorító érzéstől, amit testünk egyesülése okozott, miközben először lassan mozgott bennem, ezzel az őrületbe kergetve mindkettőnket.

Lágyan ringatózva a tengerben, a fenekébe markoltam, mire értette a célzást, és gyorsabban mozgott. Kezei eközben a víz alatt a melleim becézgették, miközben én a nyakát szívogattam.

Kisvártatva, néhány őrjítő lökéssel később szinte egyszerre csapott le ránk a gyönyör, amit forró csókjainkkal üdvözöltünk.

Még mindig bennem volt, mikor a part felé indult velem. Lefektetett a langyos homokra, majd kissé kijjebb húzódott belőlem, hogy ezután mélyen ismét magamba fogadhassam újra tettre kész vágyát.

Észveszejtő lökésekkel hajtott bennünket az újabb gyönyörök felé, miközben nyelvünk vad táncát járta, míg kezeink egymás testét barangolták be.

A gyönyör hatalmas robbanás kíséretében söpört át rajtam, amint éreztem a testembe lövellni őt, majd ő is követett.

- Szeretlek - suttogta csókjaink közepette, miközben kihúzódott belőlem.

- Én is téged - válaszoltam, majd a homokban fekve meztelen mellkasára vont.

Szorosan összebújva feküdtünk egy ideig, mikor rájöttünk, hogy ideje lenne visszamenni, mielőtt még valaki meglát bennünket.

- Örökre itt tudnék maradni veled - mondta, miközben még mindig hozzábújva feküdtem, míg puha érintéseivel a hátam cirógatta.

- Hidd el, édes, én is, de mennünk kell, erre - néztem végig összefonódó testünkön - lesz még időnk.

- Remélem is - mosolygott rám csibészes mosolyával, majd megcsókolt.

Nagy nehezen elszakadtunk egymástól, majd a tengerben egy kicsit ismét megmártózva lemostuk magunkról a homokot, és szenvedélyünk nedveit, aztán magunkra vettük a ruháinkat, és kéz a kézben sétáltunk vissza a többiekhez.

Ahol már nagyban ment a party. Tánc, zene, alkohol, és persze a két perverz beszólásai nem maradhattak el.

- Azért örülünk, hogy nem itt előttünk folytattátok, amit elkezdtetek, bár talán mégsem bántuk volna, igaz? - kérdezte Tom.

- Naná, hogy nem. Egy kis ingyen pornó - pacsiztak össze Kellanal, mire Ashley nyakon csapta őt.

- Ezt végre jól megkaptad - szólt oda neki Rob.

Mi is magunkhoz vettünk némi alkoholt, majd ismét egymás ölébe kuporodva iszogattunk.

A bulizósabbak, főleg Tomék, nagyon elemükben voltak, mi inkább csak beszélgettünk Elizabeth-ékkel.

Később, mikor kezdett elhalkulni a buli, mi felmentünk a szobánkba, ahol egymás karjaiban nyomott el minket az álom.

Reggel szomorúan vettem tudomásul, hogy Rob ismét nincs mellettem. Azon már meg sem lepődtem, hogy ismét suttogásra mentem le.

Kissé morcosan mentem a konyhába.

- Mikor tudhatom meg, miről van szó? - kérdeztem Robtól, aki időközben mögém lépett és a karjaiba zárt.

- Még néhány órát, estig bírd ki, édes.

- Oké - adtam meg magam sóhajtva, és ekkor még nem sejtettem, mire is készül az én drága szerelmem.

A lányok is olyan furcsák voltak egész nap. Amikor Liz elcsalt vásárolni, sejtettem, hogy addig ezek ellenem szövetkezhessenek, de nem ellenkeztem.

Kissé untam a vásárlást, de sokat is beszélgettünk, és persze belőle sem tudtam semmit kiszedni, de biztosított róla, hogy nagyon fog tetszeni Rob meglepetése, ami tulajdonképpen nemcsak az övé.

Hazafelé indultunk, de már sötét volt. És alig vártam, hogy végre szerelmem a karjaiba zárjon.

Mielőtt azonban a házhoz mentünk volna, Liz egy furcsa kéréssel jött.

- Megengeded, hogy bekössem a szemed? - kérdezte.

- Gondolom, kár lenne ellenkeznem - mondtam, majd hagytam magam.

Amikor a házhoz értünk, a hangokból ítélve a lányok jöttem elénk, de Rob hangját sehol sem hallottam. Rögtön a házba cipeltek, ahol végre levehettem a kendőt. Persze csak egy kicsit, amíg a lányok kisminkeltek, de még mindig nem sejtettem, mire készülnek.

Amint elkészültek a sminkemmel, óvatosan visszakötötték rám a kendőt, és közben összeügyeskedték a frizurám.

Majd így, vakon semmit sem látva következett a ruha. Amint Ashleyék rám adták, furcsa érzésem támadt, jó értelemben.

- Kész is vagyunk. Addig te itt maradsz, és nem lesel, míg visszajövünk, de azért Liz marad veled.

- Oké, de most már elmondhatnátok, mi ez az egész.

Egy egyszerű tengerparti bulinak indult, és jó nagy titkolózás lett a vége, és ekkor még nem is sejtettem mekkora meglepetés, és azt sem, hogy ez a nap életem legszebb napja lesz, mint mindegyik amit Robbal töltöttem.




/Rob/


Miután Liz elvitte Kristent, ekkor borult csak fel minden. Tom ment a reptérre, a lányok intéztek többit, persze a fiúk segítségével.

Jó nagy fába vágtam a fejszém, és csak remélni tudom, hogy Kristent nem ijesztem el ezzel.

- Minden kész, odakint is, és idebent is minden, elhozom még, akiket kell, addigra jönnek Kristenék is - jött oda hozzám Ashley.

- Köszönök mindent.

- Ugyan nincs mit, szívesen segítettünk, nagyon örülünk nektek - ölelt meg, majd magamra hagyott.

Nem sokkal később megérkezett Tom azokkal, akiket vártam, majd hatalmas izgatottsággal vártam, hogy Liz visszahozza a szerelmem, és hogy végre kiderüljön számára is ez a meglepetés…




/Kristen/

Nem sokkal később visszatértek hozzám a lányok, és Tomék is.

- Itt az idő - szólalt meg Kellan.

Tom lépett oda mellém és belé karoltam, majd a mondottak alapján a part felé indultunk. Több, sőt mintha sok ember hangját hallottam volna, amik a közeledtünkre egyre halkultak.

Semmiben sem voltam biztos, csak abban, hogy végre hamarosan megtudom, mi folyik itt.

Tom elengedte a karom, majd valaki más vette át a helyét, Tom és a lányok pedig elmentek.

Előtte azonban meghallottam felcsendülni egy dalt, amitől még a gyomrom is görcsbe ugrott, majd Ashley mögém állva levette a kendőt rólam.

A látványtól, ami elém tárult, konkrétan majdnem a szívem állt meg.

A tengerparton álltunk, este, a csillagos ég alatt, ahol egy nagy gyönyörűen kivilágított és díszített sátor alatt ünneplőbe öltözött vendégek vártak, legnagyobb döbbenetemre köztünk a családunk és a barátaink.

És végül Rob. Aki egy csodás oltárnál várt rám, öltönyben és nyakkendőben. Ekkor jutott eszembe végignézni magamon.

Egy csodaszép hófehér ruha volt rajtam, és apa volt az oldalamon.

Alig akartam elhinni. Ez volt az utolsó dolog, amire számítottam. Rob nem akármilyen meglepetést, hanem az esküvőnket szervezte. Itt, ezen a csodás tengerparton, este, a csillagok alatt.

- Készen állsz, kicsim? - kérdezte apa, miközben válaszért fürkészte az arcom.

Amin hirtelen rengeteg érzelem tükröződött. Öröm, boldogság, meghatottság, szeretet, és nem utolsó sorban mérhetetlen szerelem az iránt a férfi iránt, aki csillogó szemekkel és szerelmes mosollyal az arcán vár rám az oltárnál.

Még mindig alig akartam elhinni, hogy ez igaz lehet. Könnyek gördültek le az arcomon, amit apa talán félreértett.

- Mi a baj kicsim?

- Semmi, csak boldog vagyok - mosolyogtam rá.

- Akkor mehetünk? - nyújtotta a karját, majd elindultunk Rob felé.

Minden tökéletes volt. Ezzel a legszebb álmaim váltotta valóra.

Itt volt ő, a világ legcsodásabb férfija, aki most tett a legboldogabb nővé a földön. Ami csak tetézte a boldogságom, hogy mindenki itt volt.

A barátaink, Claire, Richard, akik Rob mellett álltak, Rob nővérei, Cameron, anyaék, és egymás mellett Nick és Nikki, és mindenki, akit szeretek.

Szinte felhőkön lépkedve éreztem magam, amint felé mentünk, majd apa átnyújtotta neki a kezem.

Kezébe csúsztattam a kezem, és hatalmas méreteket öltő szerelmet sugárzott a tekintete.

- Gyönyörű vagy - pillantott végig rajtam.

- Akárcsak te - válaszoltam, majd gyönyörködésünket egymásban a pap szakította meg, aki éppen összeadni készül az életemet jelentő férfival. És tudtam, hogy ennél tökéletesebb esküvőt senki sem kívánhat magának…




Kris ruhája: http://oi56.tinypic.com/ipz4v8.jpg
A helyszín, csak képzeljétek azt hogy éjszaka:XD: http://i53.tinypic.com/2rx8mrq.jpg



Tessék komizni :)

8 megjegyzés:

  1. Woooooo ez nem semmi! Esküvő? Ez bátor húzás volt Robtól! Annyira édes, hogy mindenki segít neki! Tök jók az ilyen barátok!
    Nagyon kíváncsi vagyok mit tartogatsz nekünk ezek után!
    Egyszerűen imádtam és már most alig várom a következőt!

    VálaszTörlés
  2. hat ez fantasztikus jo resz volt! waooooooooooou! kovetkezot! Naszut!!! Pusz Maja

    VálaszTörlés
  3. Ez óriási,fantasztikus meglepetés volt!Rob nem "kockáztatta" meg a jegyességet/nehogy emlékeztesse Krist valaha már volt menyasszony,épp a tesójáé,és elsősorban Rob miatt lett vége.../,és csodálatos esküvőt szervezett.Szuper barátaik vannak-bírom Kel és Tom megjegyzéseit-,és hogy még a szülők is megérkeztek,Nick és Nikki együtt.Nagyon tetszett!Romantikus esküvő,igazán boldog pillanat!

    VálaszTörlés
  4. Hát Lizzyke, sikerült meglepned:)
    Nem gondoltam volna, hogy esküvőre készül Rob, azt hittem csak el akarja jegyezni. Olyan jó, hogy így össze tudták hívni az egész családot, mindenki ott volt, aki fontos az életükben:)
    Kíváncsi vagyok milyen meglepetésekkel szolgálsz majd még nekünk a jövőben és hogyan bonyolítod kedvenceink életét:)
    Várom nagyon a folytit.
    Puszi Judit é

    BUÉK:D

    VálaszTörlés
  5. Ha emlékztek az eljegyzés megvolt már egy másik meglepi alkalmával Párizsban.
    (L).
    Örülök, hogy tetszett, igyekszek majd a kövivel is.

    VálaszTörlés
  6. Tényleg,a párizsi út!Az is milyen romantikus volt!Hamarosan újra kell olvasnom,egybe!!!

    VálaszTörlés
  7. Ismét nagyot alkottál. Már a fejezet elején gondoltam, hogy az esküvő lesz a mgelepi, de nem gondoltam, hogy ilyen gyönyörű esküvőt szerveztek neki. Egy ilyet én is szívesen elfogadnék. Annyira jó olvasni is az egész sztorit mega boldogságukat. Nagyon várom a folytatást.

    Pusza és Boldog Új Évet!:D

    VálaszTörlés
  8. Na itt is vagyok...húúúú, ilyen meglepit, erre nem igazán számítottam, bár most így utólag. Ilyen meglepi...jaj, nagyon jól megírtad.
    Na meg a tengeres jelenet, azért az is ott volt rendesen.
    Jöhet a nászéjszaka, remélem szép, részletesen írsz majd róla.
    Lehet hogy negatív vagyok, de félek egy picit, most annyira szép és jó minden, remélem nem fogod elrontani.....UGYE!!!!
    Várom a kövit
    Zsu

    VálaszTörlés